Újabb légicsapásokat hajtott végre Oroszország csütörtökön szíriai célpontok ellen azt követően, hogy szerdán Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére az orosz parlament felsőháza felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt a légi hadművelet engedélyezésére.
2015. október 01., 18:232015. október 01., 18:23
A szerdai bombázásokat követően az orosz légierő gépei csütörtökön a BBC szerint Szíria észak-nyugati részében hajtottak végre támadásokat. A libanoni al-Majadín televízió szerint a célpont egy Aszad-ellenes lázadó szövetség, a Hódító hadsereg volt. A csütörtöki támadások célpontja Dzsiszr-al Sughúr városa volt, valamint a délebbi Idlib és Hama tartomány. A Hódító hadsereg (Dzaís al-Fatah) az elmúlt hónapokban foglalta el Idlibet a kormányerőktől. Moszkva ugyanakkor fenntartja: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait támadja.
Eközben szíriai lakosok eddig nem látott pusztításról számoltak be az első orosz légicsapások után. „Az utóbbi öt évben már sokféle fegyver támadásának voltunk kitéve, de ami történt, az egyértelműen a legerőszakosabb, legpusztítóbb és legátfogóbb támadás volt Homsz környékén\" - mondta el egy orvos, aki az egyik célba vett térségből, Rasztán településről nyilatkozott telefonon a Reuters brit hírügynökségnek. Mint mondta, az orosz harci gépek magasabban repülnek, mint a szíriai légierő gépei, emiatt nem hallani őket a távolból, és az emberek nem tudnak elmenekülni a támadások elől.
Az orosz felsőház szerdán adott felhatalmazást Vlagyimir Putyin elnöknek a légierő szíriai bevetésére, és néhány órával később meg is indultak a támadások Homsz és Hama tartományban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Szíriában pontosan célzott csapásokat hajtanak végre, amelyek csak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet állásai ellen irányulnak. Helybeliek szerint azonban a térségben ez a szervezet nincs jelen.
Az orosz diplomácia vezetője szerint előre, nyíltan megmondták - Vlagyimir Putyin elnök nem is egyszer -, hogy a szíriai vezetés kérésére \"kizárólag az Iszlám Állam és más hasonló terrorista csoportok elleni harcot\" segítik. Ha az Egyesült Államok részéről olyan aggodalmak vannak, hogy \"a célpontok esetleg nem ezek voltak ... akkor ezt nyilván bizonyítani tudják\" - tette hozzá.
Lavrov ugyanakkor kifejtette, hogy Moszkvának is vannak aggodalmai az Egyesült Államok vezette katonai koalíció szíriai légicsapásaival kapcsolatban. Mégpedig az, hogy John Kerry szerint az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján hajtják végre támadásaikat, holott ez a cikk kizárólag az olyan esetekre vonatkozik - hangsúlyozta -, amikor egy adott állam kéri, hogy védjék meg. \"Ilyen kérést Szíria a koalícióhoz nem intézett, Oroszországhoz viszont igen.\"
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai üléséről távozóban mindkét külügyminiszter megerősítette: megállapodásra jutottak, hogy a lehető leghamarabb találkozót szerveznek katonáik között annak érdekében, hogy \"elkerüljenek minden incidenst\" a Szíria légterében egymástól függetlenül tevékenykedő harci gépeik között.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint húsz felszállást hajtottak végre szerdán, \"nyolc, az Iszlám Államhoz tartozó célpontra\" mérve csapást, köztük a terrorszervezet egy hegyvidéki parancsnoki posztja ellen, amelyet teljesen leromboltak. A polgári létesítményeket és környéküket nem érte támadás - derült ki a szaktárca tájékoztatásából. Mindazonáltal csütörtökön Dmitrij Peszkov orosz külügyi szóvivő közölte: a célpontokat a szíriai kormánnyal történt egyeztetést követően támadják, vagyis a Szíria vezetés által terrorista csoportnak tartott fegyvereseket is bombázzák.
A homszi régiónak kiemelt stratégiai jelentősége van Bassár el-Aszad elnök nyugat-szíriai uralma szempontjából, a térség ugyanis a fővárost, Damaszkuszt a földközi-tengeri partvidékkel köti össze, ahol többek között Latakia és Tartúsz is található. Utóbbi településen orosz haditengerészeti támaszpont működik.
Szíriában több mint négy éve dúl polgárháború, amelyben mérsékelt és szélsőséges felkelőcsoportok egymás és Bassár el-Aszad elnök ellen is harcolnak, s a felek közti frontvonalak folyamatosan változnak.
Eközben az alavita Aszad szunnita ellenzékét támogató Szaúd Arábia ENSZ-nagykövete az Oroszország által Szíriában folytatott légicsapások azonnali beszüntetését követelte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!