Szijjártó a magyarok jogairól is tárgyal román kollégájával

Szijjártó Péter (képünkön) arra reagált, hogy a román külügyminisztérium szerint a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének megítélésében nem alkalmazható a kölcsönösség elve, erre ugyanis nem tér ki a két állam közötti együttműködési és jószomszédsági szerződés.

Szijjártó Péter közölte: napirenden van román kollégája hivatalos budapesti látogatása, amelyet feltehetően február végén tartanak, ennek azonban vannak feltételei, amelyek még nem teljesültek maradéktalanul.

A magyar közösség jogainak „érvényesülése, vagy részben érvényesülése, vagy nem érvényesülése” nyilvánvalóan megkerülhetetlen témája lesz az egyeztetésnek – mondta.

Szijjártó Péter szerint stratégiai partnerként kell tekinteni Romániára több okból is: az ott élő magyar közösség miatt, továbbá azért, mert Németország után Románia a második legnagyobb exportpiaca Magyarországnak, és azért is, mert a közép-európai együttműködés nagyon fontos, „együtt tudunk erősek lenni”. Ugyanakkor Magyarországnak határozottan képviselnie kell az álláspontját.

A román külügyminisztérium a kolozsvári polgármesteri hivatal kérésére fejtette ki álláspontját abban a perben, amelyet egy Hollandiában bejegyzett, a magyar nyelvi jogokért küzdő egyesület indított a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű (román–magyar) helységnévtábla kihelyezéséért.

A pert alapfokon a civil szervezet megnyerte, a másodfokon ítélkező kolozsvári táblabíróság viszont úgy vélte, a holland szervezetnek nincs felperesi minősége a kolozsvári magyarokat érintő kérdésben.

„A megértésről, együttműködésről és jószomszédságról szóló román–magyar szerződés nem írja elő, hogy ha az egyik állam kedvezőbb szabályozást vezet be a kisebbségek számára, a másik államnak is be kellene iktatnia ezt a saját törvényeibe” – áll a román külügyminisztérium által készített dokumentumban.

A román tárca példaként említi, hogy a kölcsönösség elve alapján a magyarországi román közösséget megilletné egy mandátum az Országgyűlésben. A dokumentumban megemlítik, hogy a magyar törvények lehetővé teszik az „etnobiznisz” kialakulását a kisebbségi érdekképviseletben.

Kitérnek arra, hogy Magyarország elméletben biztosítja az anyanyelvi oktatást a román közösségnek, a gyakorlatban azonban a legtöbb román iskolában „idegen nyelvként oktatják a román nyelvet”. A román külügyi tárca arra is kitér, hogy a magyarországi gyakorlattal szemben Románia modellértékűen biztosítja a magyar kisebbség jogát az anyanyelvi oktatáshoz.