Fotó: Videófelvétel
Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután „az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet” – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Rosszija 1 tévécsatornának.
2023. június 06., 15:432023. június 06., 15:43
A polgármester állítása ellenére ugyanakkor semmi sem bizonyítja, hogy az ukránok lennének a felelősek – Kijev épp hogy az orosz hadsereget vádolja a gát felrobbantásával.
Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A „terrorcselekményekért” a kijevi hatóságokat tette felelőssé és azokat, „akik őket irányítják”.
A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy
A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.
A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.
A kahovkai vízerőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.
ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel. Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a „kijevi rezsimet” terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett ügyvezető kormányzója a Telegram-csatornáján
Úgy vélekedett, hogy a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendőek, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.
A biztonsági szolgálatokra hivatkozva orosz hírügynökségek éjszaka jelentették, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően az Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében „szabályozatlan vízleeresztés kezdődött”, de maga a gát nem sérült meg.
Eközben Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter közölte,
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a robbanásra reagálva leszögezte: a gát lerombolása rámutat Oroszország ukrajnai háborújának brutalitására.
Rámutatott: a gát felrobbantása több ezer civil életét veszélyezteti, és környezeti károkat is okoz.
„Megdöbbentett a Nova Kahovka-i gátat ért példátlan támadás. A polgári infrastruktúra lerombolása egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül - és Oroszországot és megbízottjait felelősségre fogjuk vonni – írta Michel.
Olaf Scholz német kancellár szerint a gát felrobbantása új dimenziót jelent Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
– jelentette ki a német kormányfő a WDR közszolgálati médiatársaság Europaforum nevű rendezvényén.
Hozzátette: a kormány folyamatosan figyeli, hogy miként alakul a helyzet a térségben fekvő zaporizzsjai atomerőműben.
A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását. Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött vízleeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.
A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!