Fotó: Securityconference.org
A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.
2023. március 23., 14:132023. március 23., 14:13
Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.
Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.
Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.
A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.
Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!