
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
2022. november 25., 13:552022. november 25., 13:55
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár.
– hangsúlyozta.
Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, „mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert „nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.
Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. „A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.
A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta.
Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.
– fűzte hozzá.
Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.
– emelte ki.
Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, „a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
szóljon hozzá!