Mint aláhúzta, ennek érdekében a kohéziót meg kell újítani és meg kell erősíteni. Az ugyanis nem csak az újonnan csatlakozott államokat segíti, nem csak a gazdasági lemaradást akarja felszámolni, hanem közelíti a tagállamokat egymáshoz, és nagyobb egységet hoz létre az unió keretein belül. A román államfő kijelentette, a gazdasági biztonság legalább olyan fontos, mint a határok biztonsága. Mindkét esetben átfogó intézkedésekre van szükség a jövő és a fellendülés érdekében, csak így lehet megfelelő válaszokat adni a jelentkező kihívásokra.

A migráció kérdéskörével kapcsolatban elmondta, nagyon gyorsan közös szakpolitikát kell kialakítania Európának, különben súlyos problémákkal kell szembenéznie. „Meg kell erősíteni a polgárok biztonságérzetét, ugyanis komoly kihívások jelentkeznek a belső biztonság területén, és jobban kell ügyelni a terrorizmus, a radikalizmus elleni küzdelemre is” – fogalmazott Klaus Johannis. Véleménye szerint Európa mindeddig csak reagált a válságokra, a jövőben azonban megelőző politikát kell kialakítania, proaktívan kell cselekednie. „Egy-egy válságra reagálni és kezelni azt, nem elegendő. Meg kell előzni mindenfajta fenyegetést, és elébe kell mennie a válságoknak” – tette hozzá.

Mint mondta, egy biztonságos és erős Európai Unió egy kibővített uniót jelent, amely erőt kölcsönöz politikai értelemben és a versenyképesség területén egyaránt. „A bővítés nagyobb biztonságot és jólétet eredményez Európa számára” – vélekedett az elnök. Kijelentette, nehézségekkel küzd Európa. Krízisek, terrorista támadások fenyegetik, és a populista mozgalmak megjelenésének kihívásai jelentkeznek. „Az uniónak ki kell állnia a közös értékek, a kohézió és a szolidaritás mellet, amelyeket újra helyzetbe kell hoznia új jövőkép kialakítása által” – mondta Johannis.

A román államfő hozzátette, a 2019 májusában Nagyszebenben tervezett uniós csúcstalálkozó segít majd abban, hogy egy erősebb, egységesebb Európai Unió jöjjön létre alapértékei mentén. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében kijelentette, Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem csak román, hanem európai ünnep is. „Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot” – fogalmazott az EB elnöke. Juncker emellett megismételte korábbi kijelentetését, amely szerint Romániának mihamarabb csatlakoznia kell az áruk és emberek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez. A román kormánynak és a parlamentnek küldött üzenetében aláhúzta, a csatlakozást nem szabad veszélyeztetniük az által, hogy hátat fordítanak vagy eltávolodnak a jogállami elveknek.

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában arra kérte a román államfőt, hogy Európa jövője érdekében Magyarországgal és a visegrádi országokkal összefogva kelljen védelmére az európai értékeknek, keresztyén identitásának, a nemzetek szuverenitásának. Kijelentette, Románia centenáriumi időszakában ne csak a korrupcióval, hanem a „nacionálkommunista gyökerű magyarellenességgel” szemben is védelmezze a jogállamiságot, hogy „a magyarság ne jusson az elfogyatkozott erdélyi szászok sorsára, akiket a Ceaușescu-diktatúra űzött el szülőföldjükről”.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a román politika megosztja a helyi társadalmat. A képviselő arra kérte a román államfőt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy egyetlen polgár se érezze magát másodrendűnek saját országában. „Tartsa és tartassa tiszteletben a kisebbségek jogait anyanyelvükhöz, szimbólumaikhoz, tulajdonukhoz, szülőföldjükhöz” – fogalmazott a képviselő.