2011. április 05., 14:572011. április 05., 14:57
A politikus bízik abban, hogy erre a népszavazásra még az idén sor kerülhet. \"Biztosak lehetnek abban, hogy ez a népszavazás sikeres lesz. Ez a népszavazás ugyanis arról szól, hogy akarjuk-e a szlovák államiságot, vagy valaki Felvidéke leszünk\" - jelentette ki Slota azzal, hogy az aláírások gyűjtését még a nap folyamán megkezdik.
A szélsőséges nacionalista párt azután lépett elő ezzel a kezdeményezéssel, miután a parlament második olvasatba utalta a Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott törvényjavaslatot, amely egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.
A törvénymódosításokat mind a két ellenzéki párt - Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és az SNS - elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez támadás az ország alkotmányos rendje ellen. Néhány koalíciós képviselő is kifogást fogalmazott meg, így a jogszabály elfogadása, illetve végső formája nem biztos.
\"Szilárd meggyőződésem, hogy néhány hónap alatt sikerül összegyűjtenünk a szükséges 350 ezer aláírást, hogy Ivan Gasparovic államfő kiírhassa a népszavazást. Úgy vélem, hogy a nyári szünidőig ez sikerülni fog\" - mondta Slota.
Az SNS álláspontja szerint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése \"a magyarosítást szolgálja\" és \"a szlovák nemzet érdekeinek elárulása\".
Szlovákiában az elmúlt években több népszavazást is kiírtak, de azok - érdektelenség miatt - rendre megbuktak. Kivételt csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról kiírt népszavazás képezett, amelyben a választók igent mondtak a belépésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!