Sehol ne legyen másodosztályú a magyar: Nemzetpolitikai Kutatóintézet alakult

„Nem tudjuk elfogadni azt, hogy ami Európában mindenütt természetes emberi jog, azt a magyarok esetében korlátozzák” – fogalmazott Semjén Zsolt a „Jogsegély a gyakorlatban” mottóval rendezett konferencián, hozzátéve: a leghatározottabban visszautasítják, hogy bárki másodosztályú állampolgárnak bélyegezhessen, akként kezelhessen magyar embert. Semjén Zsolt kitért arra, hogy

Németh Zsolt külügyi államtitkárral pénteken találkoztak Boldoghy Olivérrel, a szlovák állampolgárságától a magyar állampolgárság felvétele miatt megfosztott felvidéki vállalkozóval, akivel áttekintették, milyen segítséget tudnak neki nyújtani. Mint megjegyezte: a vállalkozót szemmel láthatóan megpróbálják ellehetetleníteni, elvették tőle a jogosítványát, a lakcímkártyáját, és noha egész életében fizette, a társadalombiztosítását is. A lépés ellentétes a szlovák alkotmánnyal is, amely kimondja, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától – emlékeztetett.

Ugyanakkor – folytatta – ez minden embert fenyeget, nemzetiségétől függetlenül Szlovákiában, így ha egy zsidó vallású ember felveszi az izraeli állampolgárságot, meg fogják fosztani a szlovák állampolgárságától, vagy ha egy püspök vatikáni állampolgárságot szerez, elméletileg el kell hogy vegyék tőle a szlovákot. Kettős mércét ugyanakkor nem tudunk elfogadni, az nem lehet, hogy csak a magyarokat fosztják meg – mondta. A szlovákiai nyelvtörvényhez kapcsolódva feltette a kérdést, el tudja azt képzelni bárki józan ésszel, hogy Angela Merkel német kancellárt ne engedje be Franciaország Elzász-Lotharingiába egy ünnepségre?

Ilyet Európában senki nem tud elképzelni józan ésszel, de velünk ez történt, Sólyom Lászlót nem engedték be egy ünnepségre Szlovákiába, a határon visszafordították – idézte fel, hozzáfűzve, ez akkor is elfogadhatatlan lenne, ha nem a köztársasági elnökről lenne szó, mert teljesen ellentétes a schengeni megállapodással és az unió alapértékeivel, ami a szolgáltatások, személyek szabad áramlására, mozgására vonatkozik. Nem pusztán magyar nemzeti sérelmekről van szó, hanem az egyetemes emberi jogok sérelméről – szögezte le.

Felidézte, hogy előző nap a Magyar Állandó Értekezleten úgy döntöttek, pénzügyi keretet hoznak létre az érintettek jogsegélyének biztosítására. Hasonlónak nevezte a helyzetet az autonómiát illetően. Ha a tiroliaknak lehet, akkor a székelyeknek miért nem? – tette fel a kérdést Semjén Zsolt. Gál Kinga EP-képviselő arról beszélt, a kisebbségvédelem kulcsa, hogy az egyes jogokat hogyan tudjuk érvényesíteni. Minden jog annyit ér, amennyit a valóságban érvényesíteni tudnak belőle – fogalmazott. Minden esetben, ha a kisebbségi jogok sérülnek, előbb-utóbb eljutnak egy alapvető emberi jogi sérelemhez is – állapította meg, és megjegyezte: nincsenek ma olyan kisebbségi jogok, amelyek uniós szinten kikényszeríthetők lennének.

Gyakorlatilag nagyon kevés a lehetőség, kicsi a mezsgye, ahol lépni lehet – mondta. Szigeti Enikő emberjogi aktivista, a romániai Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója elmondta: ugyan több esetben papíron kiterjedt jogokkal rendelkeznek a kisebbségek, a gyakorlati megvalósításuk nagy nehézségekbe ütközik. Leszögezte, a volt szocialista országokban korábban az állam nem támogatta a civil szektor fejlődését, ezért sokan még ma sem hisznek abban, hogy képesek lennének maguk érvényesíteni jogaikat. Pedig a közösségeknek hinniük kell abban, hogy van erejük érvényt szerezni a törvényekben és a nemzetközi egyezményekben foglalt jogaiknak – emelte ki.