
Államfők a vilniusi találkozón
Fotó: Presidency.ro
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn, és a védelmi kiadások növelésére szólították fel a NATO-tagállamokat.
2025. június 02., 16:492025. június 02., 16:49
2025. június 02., 16:532025. június 02., 16:53
Vilniusi találkozójukat követően kiadott közös közleményében Nicușor Dan román, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő leszögezte:
A felek egyúttal a védelmi kiadások – államonkénti, illetve közös – növelésére szólították fel az észak-atlanti szövetség tagállamait, az elrettentési és a védelmi kapacitások hatékonyabbá tétele érdekében. Ennek keretében hangsúlyozták a védelmi ipar erősítésének fontosságát, kiemelve a felgyorsított beszerzéseket és a nemzetközi beruházások növelését. Kiálltak továbbá a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, szorgalmazva a nem uniós partnerországok bevonását is az együttműködésbe.
„A területi egység a nemzetközi jog alapvető eleme, azt mindenkor tiszteletben kell tartani és meg kell védeni” – olvasható a közleményben, amelyben hozzátették: Ukrajna biztonsága szerves része az euroatlanti térségnek.
A felek elítélték továbbá „az orosz agresszió bármely formában történő támogatását”, név szerint említve Fehéroroszországot, Észak-Koreát és Iránt. Hangsúlyozták: Oroszország folytatja „egyre harciasabb és intenzívebb” támadásait Európa ellen is, mégpedig „a migráció fegyverként történő használata és hibrid fenyegetések – szabotázsakciók, dezinformációk és kibertámadások – formájában”, valamint példaként említették az úgynevezett „árnyékflottát” is, illetve a légtérsértéseket.
„Oroszország igyekszik aláásni biztonságunkat annak érdekében, hogy akadályozza az Ukrajnának nyújtott segítséget és destabilizálja társadalmainkat; ezek a rosszindulatú kísérletek azonban nem fognak sikerrel járni” – szögezték le.
A NATO következő, június 24-én és 25-én Hágában tartandó csúcstalálkozójával összefüggésben elmondták, az értekezleten további lépéseket kell tenni a szövetség erősítése felé, a többi között ismét meg kell vitatni a védelmi kiadások növelését, és egyeztetni kell a NATO keleti szárnyának védelméről is, beleértve az amerikai erők jelenlétét is a térségben. „A transzatlanti kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a közös védelmünk tekintetében” – emelték ki.
Nicușor Dan román államfő a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján vesz részt Vilniusban.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!