Román remény a Timok völgyében

A mintegy 350 ezer fősre becsült szerbiai közösség tagjai számára történelminek számított a csütörtöki nap, ekkor ugyanis először kereste fel őket közösen Szerbia és Románia miniszterelnöke.

Tihan Matasarevici, a kladovai román kulturális és hagyományőrző egyesület elnöke a találkozót követően elmondta, Alekszandar Vucsics szerb kormányfőtől ígéretet kaptak arra, hogy az ősszel kezdődő tanévtől bevezetik a román nyelvoktatást az ország észak-keleti régiójának elemi és középiskoláiban.

„Mindez sokat jelent a több mint százötven, többségében románok lakta település lakói számára, akik mintegy két évszázada nem részesülnek anyanyelvű oktatásban és román nyelvű ortodox egyházi szertartásban\" – jelentette ki Matasarevici, nem titkolva azt sem, hogy az elmúlt húsz évben fokozódott a belgrádi hatóságok részéről gyakorolt asszimiláció.

Victor Ponta miniszterelnök szerb kollégájával folytatott megbeszélése alapján arról biztosította a kisebbségi közösség civil és egyházi vezetőit, hogy a Timok völgyében „száz év múlva is beszélni fogják a román nyelvet\".

Tihan Matasarevici a megoldatlan problémák között első helyen tett említést a románok megosztottságáról, ezen belül arról, hogy a szerb hatóságok szerinte támogatást nyújtottak ahhoz, hogy a közösség tagjai vlachoknak, illetve románoknak vallják magukat a népszámláláskor. „Reméljük azonban, hogy a román állampolgárság felvételével megszűnik a vlachok és románok körüli félreértés, és többé nem létezik majd két etnikum egy nemzeti kisebbségen belül\" – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szerbiai román egyesület vezetője.

Egy nemrég Bukarestben rendezett konferencián egyébként a Timok-völgyi románok képviselői anyaországuk határozottabb fellépését sürgették jogaik érvényesítése érdekében. Boian Alexandrovici ortodox pap, a Timok-völgyi román közösség szellemi vezetője az asszimiláció veszélyére figyelmeztetve elmondta, olyan falvak vannak a régióban, ahol a szerbül nem beszélő nagyszülők, dédnagyszülők nem tudnak szót váltani a románul már nem beszélő unokáikkal.

Alexandrovici arra panaszkodott, hogy az őshonos timoki román közösség által alapított templomokat, kolostorokat a szerb ortodox egyház foglalja el, és a szerb állam megakadályozza, hogy a román közösség saját templomokat építsen.

Szerbia azután ismerte el nemzeti kisebbségként a határain belül élő román közösséget, és tett ígéretet az anyanyelvű oktatás biztosítására, hogy Bukarest egyértelművé tette: nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Bár korábban felmerült, hogy Románia akadályt gördíthet dél-nyugati szomszédja uniós csatlakozása elé, ha nem javul a román kisebbség helyzete, mostani belgrádi látogatása során Ponta leszögezte, Bukarest nem fogja megakasztani Szerbia törekvéseit.