Román kerül a NATO élére?

„Csak két dolgot tudok: az egyik az, hogy a következő NATO-főtitkár az új tagállamok valamelyikéből, Romániából vagy Lengyelországból kerülhet ki. Azt is tudom, hogy nem kizárt: román legyen az illető, mivel valaki, nem Băsescu, eljött hozzám, és tárgyaltunk erről a témáról, én pedig azt mondtam: ha román jelölt is van, támogatom. A támogatásomat kérte. Azt mondtam neki: függetlenül attól, hogy korábban haragban voltunk, ha valós esélyed van arra, hogy egy ilyen fontos tisztségbe kerülj, támogatlak\" – fogalmazott Ponta.

Az eddigi NATO-főtitkárok
Hastings Lionel Ismay (1952–1957), brit; Paul-Henri Spaak (1957–1961), belga; Dirk Dtikker (1961–1964), holland; Manlio Brosio (1964–1971), olasz; Joseph Marie Antoine Luns (1971–1984), holland;  Peter Carrington (1984–1988), brit; Manfred Wörner (1988–1994), német; Sergio Balanzino (1994 augusztus–1994 október), olasz; Willy Claes (1994–1995), belga; Sergio Balanzino (1995 október–1995 december), olasz; Javier Solana (1995–1999), spanyol; George Robertson (1999–2004), brit; Jaap de Hoop Scheffer (2004–2009), holland; Anders Fogh Rasmussen (2009-től), dán.

Azt a felvetést, hogy a szóban forgó politikus elődje, Mircea Geoană volt szociáldemokrata pártelnök, egykori külügyminiszter volt, aki nemrégiben járt Washingtonban, sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. „Tizenöt éve egyetlen fontos tisztségben sem volt román, mert marjuk egymást. Bármely románt, aki szeretne tisztségbe kerülni, vagy esélye van rá, elsősorban mi lehetetlenítünk el\" – mondta a kormányfő.

A www.dcnews.ro hírportál nemrég arról az értesülésről számolt be, hogy a nyugati kancelláriákon szóba került Traian Băsescu román államfő esetleges indulása a NATO főtitkári tisztségéért. Victor Ponta április elsején azt mondta, kételkedik az információ hitelességében. Később az államfői hivatal közleményben tudatta, hogy egyetlen állami intézmény sem tett javaslatot Băsescu esetleges jelentkezésével kapcsolatban.

Geoană esetleges jelöltsége kapcsán Ioan Mircea Paşcu szociáldemokrata európai parlamenti (EP) képviselő, aki 2000 és 2004 között a védelmi miniszteri tisztséget is betöltötte, úgy nyilatkozott: Geoană egyértelműen alkalmas jelölt a NATO vezetésére, mivel korábban külügyminiszter volt, nemrégiben tett washingtoni útjának célja pedig az volt, hogy ehhez támogatást szerezzen. Emlékeztetett, hogy a NATO-főtitkári tisztségbe általában egy hivatalban levő vagy volt külügy- vagy védelmi minisztert neveznek ki, aki valamilyen formában hozzájárult a szervezet fejlődéséhez. Az EP-képviselő szerint valóban van esély arra, hogy egy kelet-európai személy legyen a NATO főtitkára azt követően, hogy év végén lejár a dán Anders Fogh Rasmussen mandátuma, mivel már 2009-ben is fölmerült, hogy az újonnan csatlakozott országok képviselői is betölthessék a tisztséget. Ugyanakkor jelezte: az kevésbé valószínű, hogy mind a főtitkári, mind a főtitkár-helyettesi tisztséget Kelet-Európa kapja.

Lengyelország egyébként, amelyet Romániával egyetemben esélyesnek tartanak arra, hogy ő adja a következő NATO-főtitkárt, vélhetően Radoslaw Sikorski jelenlegi külügyminisztert jelölné a tisztségre. Paşcu rámutatott: ahhoz, hogy a jelölt eséllyel induljon, mind a kormánynak, mind az államfőnek támogatnia kell. Hozzátette: Băsescut nem tartja esélyesnek, mivel túlságosan kis formátumú államfő, ráadásul le kellene mondania egy évről a mandátumából, Romániának ugyanakkor van esélye a tisztség megszerzésére, igaz, ugyanazokkal az adukkal rendelkezik, mint Lengyelország: részt vesz a NATO hadműveleteiben, az európai rakétapajzsprogramban, ugyanakkor Lengyelország nagyobb hadsereggel rendelkezik, és pénzügyileg is nagyobb mértékben járul hozzá a szervezet finanszírozásához. Másként vélekedik Norica Nicolai nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő: szerinte Romániának csupán kicsiny és jelképes esélye van a NATO-főtitkári tisztség megszerzésére, mivel a szervezeten belül az erősebb tagállamok szava dönt, az ország esetleg a főtitkár-helyettesi posztra pályázhat eséllyel. Maga Mircea Geoană két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott amerikai útjáról: mind az Obama-adminisztráció, mind a Pentagon, mind pedig a tudományos körök képviselőivel folytatott tárgyalásokon amellett érvelt, hogy a következő NATO-főtitkárt valamelyik új tagállam adhassa. n Balogh Levente

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l\'Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelve az angol és a francia. A hidegháború nyugati főszereplője volt a Szovjetunió kezdeményezésére 1955-ben létrehozott Varsói Szövetséggel szemben. A kommunizmus 1989-es bukását követően az egykori kommunista országok és a NATO között közeledés kezdődött, amelynek nyomán 1999-ben Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozhatott, 2004-ben hat másik közép-, illetve kelet-európai ország mellett Románia is, 2009-ben pedig Horvátország és Albánia is a szervezet soraiba léphetett. A NATO jelenleg a Föld több konfliktusövezetében lát el békefenntartó feladatokat.