Ki a felelős? Putyin szerint Európa miatt zajlik még a háború Ukrajnában
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Európát tette felelőssé Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki tanácskozásán, Szocsiban nyilatkozva azért, mert nem sikerült leállítani a harci cselekményeket Ukrajnában.
2025. október 03., 10:392025. október 03., 10:39
„Sajnos eddig nem sikerült leállítani a harci cselekményeket. De a felelősség ezért (…) elsősorban Európát terheli, amely folyamatosan eszkalálja a konfliktust. És véleményem szerint ma más cél nem figyelhető meg ott” – mondta Putyin.
„Nyugodjanak meg, aludjanak nyugodtan, foglalkozzanak végre a saját problémáikkal. Nézzék meg, mi történik az európai városok utcáin” – mondta Putyin, a nyugati elitekhez intézve szavait.
– hangoztatta a fórumon egyebek között.
Oroszország válasza Európa militarizálódására nagyon meggyőző lesz – jelentette ki.
„Gondolom, senkiben sincs kétely afelől, hogy Oroszország válaszlépései nem fognak sokáig váratni magukra. A fenyegetésekre adott válasz, finoman szólva, nagyon meggyőző lesz. Pontosan válaszról van szó. Mi magunk soha nem kezdeményeztünk katonai konfrontációt” – mondta.
Egyebek között emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió és Oroszország két alkalommal jelezte készségét a NATO-ba való belépésre, majd Bill Clinton amerikai elnök (1993-2001) egyik moszkvai látogatása során, de ezt mindkét alkalommal visszautasították.
Az orosz elnök figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába történő szállítása súlyosan károsítja Moszkva és Washington közötti kapcsolatokat, de nem változtat a harctéri helyzeten, ahol az orosz hadsereg lassan, de biztosan halad előre.
– mondta Putyin.
Az orosz vezető megjegyezte, hogy bár a Tomahawk rakéták kárt okoznának Oroszországnak, ha Ukrajna megkapná őket, az orosz légvédelem gyorsan alkalmazkodna az új fenyegetéshez.
„Ez biztosan nem fogja megváltoztatni az erőviszonyokat a harctéren” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az orosz hadsereg folyamatosan előrelépéseket tesz Ukrajna ellen.
Arra a kérdésre, hogy Trump miért nevezte Oroszországot „papírtigrisnek”, mert több mint három és fél évnyi harc után sem sikerült legyőznie kisebb szomszédját, Putyin azzal érvelt, hogy
„Az egész NATO-blokk ellen harcolunk, és tovább haladunk, előrehaladunk, magabiztosak vagyunk, és mi vagyunk a papírtigrisek; mi is a NATO?” – mondta. „Papírtigrisek? Akkor menjenek és foglalkozzanak ezzel a papírtigrissel.”
Ugyanakkor Putyin üdvözölte Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai békefolyamat elősegítésére, és produktívnak minősítette augusztusi alaszkai csúcstalálkozójukat.
Putyin szerint Ukrajnában magabiztosan halad előre az orosz hadsereg gyakorlatilag a harci érintkezés egész vonalán, mindenhol megőrizve a stratégiai kezdeményezést.
Közölte, hogy Vovcsanszk elfoglalása a harkivi régióban csak idő kérdése, s hogy az orosz erők behatoltak Krasznoarmejszkba (ukránul: Pokrovszk), Kosztantyinivkába és Szivetszkbe, és Kupjanszk kétharmadát ellenőrzésük alá vonták.
Azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei – amelyek csupán szeptemberben 44 700-at tettek ki – meghaladják a személyi állomány pótlásának lehetőségeit, a dezertőrök száma 150 ezer. Úgy vélekedett, hogy a veszteségeket figyelembe véve Kijev jobban tenné, ha elgondolkodna a tárgyalások megkezdésén.
„Fontos megérteni, hogy ez valóban közös, oszthatatlan ügy, amely minden ország és nép közös munkáját igényli. Minden kultúrának és civilizációnak hozzá kell járulnia ehhez, mert, ismétlem, külön-külön senki sem tudja a helyes választ. Az csak közös, konstruktív keresés során születhet meg” – mondta.
„A blokkokra épülő viselkedés, amely eleve konfrontációra van programozva, ma már kétségtelenül anakronizmus, amelynek nincs értelme” – fogalmazott.
Arra is kitért, hogy
„Európában most egyre nagyobb teret nyernek a nemzeti orientációjú politikai erők. Franciaországban (…) és Németországban is. Magyarország Orbán Viktor vezetésével természetesen már régóta ilyen álláspontot képvisel (...) Ha ezek az erők Európában továbbra is erősödnek, akkor Európa újjá fog születni” – mondta.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy nem követi Magyarország belpolitikai eseményeit, de úgy gondolja, hogy a magyarok többsége magyar akar maradni, és támogatni fogja Orbánt, és ha nem akarnak magyarnak maradni, akkor támogassák Ursula von der Leyent (az Európai Bizottság elnökét), de akkor Ursula von der Leyenek lesznek.
Európáról szólva egyebek között megjegyezte, hogy
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindezzel szöges ellentétben álló kijelentéseket tett az ukrajnai háború állása kapcsán.
Oroszország a fronton nem érte el az idei céljait és sok hibát követ el, ezért a háború befejezése érdekében fokozni kell a nyomást Moszkvára – jelentette ki csütörtökön Koppenhágában, azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európai Politikai Közösség (EPC) hetedik csúcstalálkozója után, Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel közösen tartott
„Ma sokat beszéltünk a harcok helyzetéről Ukrajnában, arról, hogyan állítják meg katonáink az orosz rohamokat. Oroszország sok mindent tervezett erre az évre, de messze nem ért el sokat. Ez a mi katonáinknak és azoknak köszönhető, akik segítenek nekünk. Emellett (Oroszország) sok hibát is vét” – idézte az Ukrinform ukrán állami hírügynökség Zelenszkijt.
Hozzátette, hogy ez az egyik oka annak, miért szükséges épp most fokozni a nyomást Moszkvára.
Egyúttal
Az ukrán államfő reményét fejezte ki, hogy a Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozója után Ukrajna további fegyvereket kap majd távoli célpontok elleni csapások végrehajtására Oroszország területén, a saját rendszereiken felül.
„Eddig csak a saját, távolsági célokra alkalmas fegyverrendszereinket használtuk” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy politikai, gazdasági és katonai téren egyaránt elnyerje az Egyesült Államok támogatását.
Újságírói kérdésre válaszolva
„Ami Ukrajna Európai Unióhoz való közeledésének blokkolását illeti, senki sem tudja ezt megakadályozni, mert ez Ukrajna akarata, és ennek megfelelően Európa döntése, hogy a jövőben Ukrajnát az EU tagjaként lássa. Természetesen, minden az egységen és a közös döntésen múlik” – tette hozzá Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszióját éppen Ukrajna EU-csatlakozási törekvései váltották ki.
Szijjártó Péter: Az ukrán elnöknek is tisztelettel kell beszélnie Magyarországról
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is tisztelettel kell beszélnie Magyarországról, különösen úgy, hogy országa nagyban függ az Európai Unió támogatásaitól – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az X-en.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán elnök friss nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy Magyarországnak és a magyar embereknek jár a tisztelet. „Még Zelenszkij elnöktől is elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljen Magyarországról, a magyarokról” – közölte.
„Különösen úgy, hogy Ukrajna nagymértékben függ az Európai Unióból érkező támogatásoktól” – folytatta.
„Márpedig európai uniós döntések nincsenek Magyarország nélkül, ha tetszik ez neki, ha nem” – mutatott rá.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy támogatni kellene Donald Trump amerikai elnök arra vonatkozó felhívását, hogy Európa ne vásároljon orosz kőolajat. „Rövidlátás lenne szembemenni az Egyesült Államokkal – és a magyaroknak ezt világosan érteniük kell. Az Egyesült Államokból és más partnerektől származó energia képes betölteni az űrt az európai piacon” – mondta.
A dán miniszterelnök szerint nem lehet arany középutat találni Ukrajna EU-csatlakozása és az Orbán Viktor által felvetett elképzelés között, miszerint stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni, miközben Ukrajna kívül marad az Európai Unión.
„Nem engedem, hogy egyetlen ország, és főként nem Orbán Viktor dönthessen egész Európa jövőjéről” – jelentette ki Frederiksen.
Orbán Viktor: Adjuk meg nekik, amit tudunk, de ne kössük össze a sorsunkat az ukránokkal!
A magyarok nem akarnak egy integrációs formában lenni az ukránokkal, sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban – mondta Orbán Viktor az informális EU-csúcs második napján, csütörtökön, sajtótájékoztatón Koppenhágában.
A miniszterelnök közölte: azokkal a magyarokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy segítsünk Ukrajnának, kössünk velük megállapodást, adjuk meg, amit meg tudunk nekik adni, de semmiképpen ne kössük össze a sorsunkat az ukránokkal.
„Miért kell a magyaroknak a sorsát összekötni az ukránokkal, akik elvesztették a területük egyötödét, háborúban vannak, azt se tudjuk, hol vannak a keleti határai, és folyamatosan egy veszélyes helyzetben vannak, ami nem szép, nem kellemes dolog” – hangoztatta a magyar kormányfő. Hozzátette, tagsági viszonnyal összekötni a magyarok sorsát az ukránokkal „veszélyes nekünk, ebből nekünk csak bajunk van, mi csak veszítünk, ez nem jó”.
A kormányfő kiemelte: az asztalon van egy európai háborús terv, amelynek lényege, hogy a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon. Ukrajna le tudja győzni Oroszországot, és ehhez Európának minden eszközt, fegyvert és pénzt a rendelkezésére kell bocsátania.
Az ukránok ugyan nem tudják visszavenni a területüket, de megállítják az oroszokat ott, ahol most a frontvonal van, és az orosz gazdaság hamarabb fog kimerülni, mint az európai.
Ennek a tervnek a két gyenge pontja, hogy nem tudjuk, milyen hosszú lesz a folyamat, és mennyibe fog kerülni Európának.
Ezzel szemben a magyar terv egy béketerv, egy diplomáciai terv. Mi azt mondjuk, hogy a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, ezért tárgyalni kellene.
Két lehetőségünk van: vagy „az amerikaiak kisöccseként követjük a tárgyalásokat, vagy önállóan tárgyalunk, mint Európai Unió az oroszokkal”. Magyarország a másodikat javasolja – tette hozzá Orbán Viktor, jelezve, hogy az ma egy kisebbségi álláspont.
Hozzátette, a tagországok miniszterelnökei meg vannak győződve az igazukról, és van egy háborús tervük arra, hogyan verjék meg Oroszországot.
A legtöbb ország ezek közül soha nem volt orosz megszállás alatt, nem tudják fizikailag, milyen az, amikor háborúban állunk Oroszországgal – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a magyarok negyven évig orosz megszállás alatt voltak, „úgyhogy pontosan tudjuk, hogy miről szól a történet”, azok az emberek azonban, akik soha nem álltak orosz felügyelet alatt, meglehetősen „nagy étvággyal rendelkeznek”, hogy megverjék az oroszokat a fronton.
Utalt arra, egyes vélemények szerint nyomás alá kell helyezni Magyarországot, „ők akarnak valamit, mi meg nem”, de jogunk van ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk.
Európa Tanács: Európának mindent meg kell tennie az Oroszország jelentette fenyegetés elrettentésére
Elengedhetetlen, hogy az Európa Tanács tagállamai mindent megtegyenek az elrettentés, a felkészültség és ellenálló képesség megerősítése érdekében az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben akkor, ha Európa békés jövőt akar – figyelmeztetett a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) az egyhetes őszi ülésszakának csütörtöki napján elfogadott jelentésében.
A közlemény szerint a PACE jelentése lépéseket vázol fel Oroszország azon stratégiájának megállítására, amely „az erő, a félelemkeltés és a külföldi befolyás” felhasználásával kívánja destabilizálni az európai demokráciákat.
„Tartós béke Európában csak a demokratikus alapokon nyugvó biztonság és az ellenálló képesség szavatolása révén érhető el” – fogalmaztak.
A tagországok parlamenti képviselői „rendíthetetlen európai elkötelezettséget és egységet” szorgalmaztak Ukrajna támogatására, valamint az igazságos és tartós béke érdekében, amely – mint fogalmaztak – „elengedhetetlen Ukrajna európai jövője és az egész európai kontinens biztonsága szempontjából”.
Hangsúlyozták, hogy az ukrajnai háborút lezáró békének magában kell foglalnia az Oroszország által elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságát egy különleges bíróság gyors felállításával, valamint egy nemzetközi alap létrehozását Ukrajna kártalanítására, amelyet – az elképzelés szerint – az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók keretében befagyasztott orosz állami vagyonból kellene finanszírozni.
A képviselők emellett Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni szigorúbb szankciókat és további diplomáciai elszigetelést szorgalmaztak, amely a jelentés szerint kiterjedne a sportolókra is, valamint katonai válaszlépéseket az európai légtér orosz megsértése és a hibrid hadviselés esetén.
„Olyan stratégiára van szükség, amely fokozza a demokratikus társadalmak ellenálló képességét, és ötvözi az elrettentést, a felkészültséget, a védelmet és a reagálóképességet. Ez magában foglalhatja egyebek mellett a külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni intézkedéseket, valamint az orosz propagandával szembeni fellépést, beleértve a szabad média támogatását” – fogalmaztak.
Az Európa Tanácsnak pedig meg kell erősítenie a demokratikus biztonság szavatolásával kapcsolatos munkáját, figyelembe véve a kontinenst fenyegető veszélyek és kihívások gyorsan változó jellegét – tették hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Oroszország elfogadná az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciákat Ukrajna számára – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője.
Donald Trump elnök egy közösségi médiás bejegyzésben figyelmeztette Iránt: ha folytatja a megtorló csapásokat Ali Hamenei legfőbb vezető halála miatt, az Egyesült Államok még nagyobb erővel vág vissza.
Ali Hamenei ahatollah, Irán legfőbb vezetője meghalt a teheráni rezidenciája elleni szombati amerikai és izraeli támadásban.
„Számos jel utal” arra Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint, hogy a szombaton indított Irán elleni izraeli-amerikai légicsapásokban végeztek Ali Hamenei ajatollahhal, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével.
Mintegy ezer román állampolgár vette fel a kapcsolatot a közel-keleti térségben működő román diplomáciai képviseletekkel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai után – közölte szombat este Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!