Carles Puigdemont szerint a spanyol kormány támadást mért Katalónia intézményeire és népére
A katalán parlament összehívását jelentette be szombat esti televíziós beszédében Carles Puigdemont katalán elnök, hogy „megvitassák és eldöntsék” a választ a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseire.
2017. október 21., 23:372017. október 21., 23:37
2017. október 28., 11:182017. október 28., 11:18
A spanyol kormány szombati rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az alkotmány 155-ös cikke alapján, törvény és alkotmánysértésre hivatkozva kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában, amelyről jövő pénteken szavaz a spanyol parlament.
A katalán elnök szerint az „önrendelkezésük megsemmisítésére irányuló támadást” nem fogadhatják el. Mint mondta, a spanyol kormány a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális párt támogatásával Francisco Franco diktátor óta a „legrosszabb támadást” mérte Katalónia intézményeire és népére. Carles Puigdemont szerint a demokratikus hozzáállással összeegyeztethetetlen, hogy a spanyol kormány „önhatalmúlag, illegális módon” a katalán népakarat képviselőjévé nyilvánította magát.
A katalán elnök beszéde egy részét spanyol nyelven mondta el a „spanyol demokratákat” megszólítva, és elítélte mindazt azt a kárt, amit a demokráciának okoz a spanyol kormány döntése.
Majd angolra váltva üzenetet intézett Európa vezetőihez és lakóihoz: „ha az értékek veszélyben vannak Katalóniában, akkor szintén veszélyben vannak Európában”. Véleménye szerint a 155-ös cikk ellentétes az európai polgárság sokszínűségével. „Nem bűncselekmény, hogy egy nemzet demokratikus formában dönt jövőjéről. Demokratikus és békés Európát akarunk” – szögezte le a katalán elnök, és beszédét azzal zárta: „Éljen Katalónia!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!