Pufajkától a vasfüggöny lebontásáig

A Honvédelmi Minisztérium szerda este jelentette be, hogy Horn Gyula hosszan tartó, súlyos betegség után, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (a budapesti honvédkórházban) hunyt el. A politikus 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig betöltötte a párt elnöki, 1994 és 1998 között pedig a kormányfői posztot. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. Horn 2007. szeptember 16-án került a Honvédkórházba.

A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a kormány megrendüléssel értesült Horn Gyula haláláról, részvétét és együttérzését fejezi ki az elhunyt családjának. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja szerint Horn nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem az MSZP meghatározó személyisége is volt.

Az MSZP saját halottjaként búcsúzik a politikustól. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető közleményében azt írta: „mindig emlékezni fogunk Horn Gyulára, aki a mélyről jött ember kivételes érzékével ismerte a hétköznapi sorsokat, példás bátorsággal és odaadással tudott megküzdeni a lehetetlennek tűnő kihívásokkal\". Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a legellentmondásosabbnak és a legtehetségesebbnek nevezte Horn Gyulát.

Guido Westerwelle német külügyminiszter közleményében azt írta: Horn külügyminiszterként véghezvitt bátor tetteit a németek soha nem felejtik el. Felidézte: 1989-ben külügyminiszterként „szó szerint szétvágta az Európát 40 évig megosztó vasfüggönyt\", amikor pedig nem sokkal később bejelentette, hogy Magyarország engedélyezi a volt NDK több ezer polgárának a kiutazást Nyugatra, „végérvényesen bebiztosította a helyét a történelemkönyvekben\".

Pályafutása sötét foltja azonban, hogy 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban. (Az ezt firtató kérdésre a kilencvenes években adott válasza – „Pufajkás voltam. Na és?\" – szállóige lett). A forradalom 50. évfordulóján nagy vihart kavart, és Sólyom László köztársasági elnök nyílt bírálatát is kiváltotta a német Die Welt folyóiratnak adott Horn-interjú, amelyben a politikus védelmébe vette saját 1956-os szerepét, azt állítva: a forradalom leverésében közreműködő karhatalmi egységekben a törvényes rendet védte „a kiszabadult bűnözőkkel szemben\". Erre az interjúra és Horn 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom visszautasította Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza Hornnak.