Archív felvétel
Tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte szerdán a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagját, Salah Abdeslamot, a párizsi különleges esküdtszék.
2022. június 30., 07:402022. június 30., 07:40
A tíz hónapig tartott per végén az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék a francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség indítványára a fővádlottra
A legvéresebb franciaországi terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.
A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek az egyik, Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.
A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a vád szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.
A fővádlott a perben azt vallotta, hogy egy kávéház volt a számára kijelölt célpont, ahol humánumból nem indította be a robbanóövét. Ugyanakkor
Ez az esküdtszék szerint „komolyan megkérdőjelezi” azt, amit Salah Abdeslam állított.
A 32 éves, francia állampolgárságú vádlott a per kezdetén elsősorban csak azért kért szót, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.
„Nem vagyok gyilkos, senkit nem öltem meg” – mondta még hétfőn, az utolsó szó jogán a fővádlott, és ismételten „őszintén elnézést kért” az áldozatoktól. Az ítélethirdetést karba tett kézzel és szigorú tekintettel követte.
Salah Abdeslam, a párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja szerdán azt vallotta a párizsi különleges esküdtszék előtt, hogy egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de meggondolta magát.
A francia igazságszolgáltatás leghosszabb, 2021. szeptember 8-án kezdődött perében a 2500 felperes közül több százan megjelentek az ítélethirdetésre az esküdtszéken.
A pernek további 19 vádlottja volt, s egy – a terroristák hamis papírjainak beszerzésében közvetítő Farid Kharkhach – kivételével valamennyiüket terrorizmusért ítélték el. Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kapott Mohamed Abrini, Abdeslam gyerekkori barátja, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba. A perben bevallotta, hogy ő is merénylő lett volna, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és visszautazott Brüsszelbe. Ő 22 év múlva kérheti ügye felülvizsgálatát.
Hasonlóan a belga állampolgárságú Mohamed Bakkalihez, aki a logisztikai szervezők „bizalmi embere” volt, lakásokat és gépkocsikat bérelt a dzsihadistáknak.
Hat vádlottat távollétükben ítélt el az esküdtszék. Ők az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, és feltételezhetően 2016 és 2017 folyamán meghaltak Szíriában. Két évtől életfogytiglanig terjedő szabadságvesztést kaptak. Ez utóbbi büntetésre ítélte az esküdtszék a belga Oussama Atart, a terrortámadás kitervelőjét, aki Szíriából közvetlenül irányította a merényletsorozatot. A támadást követően Abdeslam menekülésében segédkező belga állampolgárságú vádlottak szabadlábon védekezhettek, ahogy Abrini „sofőrje”. Ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.
A vádlottaknak tíz nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!