Orosz rakéták Transznisztriában?

Egyes értesülések szerint ugyanakkor Moszkva válaszul a Dnyeszter menti köztársaságba telepíthet rakétákat. A román diplomácia vezetője elmondta, hogy orosz kollégája részéről nem érkezett semmilyen reakció, eddig „másodrangú üzenethordozók” hallatták hangjukat ebben a kérdésben. Baconschi reményét fejezte ki, hogy Moszkva építő jelleggel viszonyul és vesz részt majd az amerikai védelmi rendszer megépítésében.

Románia és az Egyesült Államok a héten állapodott meg arról, hogy a dél-romániai Deveselu légi bázison helyeznek el 24 darab, ballisztikus rakéták semlegesítésére alkalmas elfogórakétát. Ezt követően Oroszország jogi garanciákat követelt az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy a Romániába telepítendő rendszerelemek nem az orosz hadászati nukleáris erők ellen irányulnak majd. Baconschi szerint „biztosíték követelése bizalmi kérdés két volt ellenfél között”. Traian Băsescu román államfő az Egyesült Államokkal kötött megállapodást követően arról biztosította Oroszországot, hogy a rakéták nem ellene irányulnak, hiszen védelmi jellegű rakétákról van szó.

Egyes hírek szerint egyébként Moszkva válaszlépésekre készül az amerikai rakétatelepítés miatt: a Pravda című orosz lap információi szerint ezek abban merülhetnek ki, hogy Iszkander rakétákat telepít a Moldovai Köztársaság szakadár régiójába, Transznisztriába, amely ugyan kikiáltotta függetlenségét, de azt Moszkván kívül senki sem ismeri el. A lap szerint ugyanakkor ez a lépés nem annyira Washington, mint inkább Bukarest figyelmeztetését szolgálná.

A téma egyébként szóba került a NATO és Oroszország közötti hivatalos szerdai tárgyalásokon is. Nyikolaj Makarov orosz vezérkari főnök a megbeszéléseket követően kijelentette, országa hajlandó minden olyan, a rakétapajzs telepítésére vonatkozó javaslatról tárgyalni, amely figyelembe veszi a moszkvai aggodalmakat. A NATO és Oroszország még a tavalyi, lisszaboni találkozón állapodott meg egy közös rakétavédelmi rendszer kiépítéséről. A katonai szövetség ugyanakkor két független rendszert szeretne, míg Moszkva egy közös rakétaernyőt szeretne, amelynek keretében vállalná Kelet-Európa, valamint a Fekete-, a Barents- és a Balti-tenger térsége védelmének biztosítását.