Támogatók. Nyugat-Európa kivételével mindenhol Nicușor Dant támogatták a külföldön szavazó románok
Fotó: állandó választási hatóság
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
2025. május 19., 08:332025. május 19., 08:33
Mint arról beszámoltunk, a szavazóköri jegyzőkönyvek száz százalékának feldolgozása nyomán hétfőn reggel nyolc órakor elérhető eredmény szerint Dan a voksok 53,60 százalékával – 6 168 642 szavazattal – győzött a megismételt elnökválasztás második fordulójában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökével, a szélsőjobboldal államfőjelöltjével George Simionnal szemben, aki a szavazatok 46,40 százalékát kapta meg – ez 5 339 053 voksot jelent.
Az adatok tanúsága szerint azokban a nyugat-európai országokban, ahol jelentős számú, akár egymilliós román közösség él, jórészt Simion végzett az első helyen.
Az erdélyi és a partiumi megyék többségében is Nicușor Danra szavazott a többség a megismételt államfőválasztás vasárnapi második fordulójában, a Székelyföldi megyékben pedig kimagasló sikert aratott – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Németországban 68,31, Spanyolországban 67,98, Olaszországban 66,78, Nagy-Britanniában 58,46, Ausztriában 66,09, Franciaországban 57,26, Belgiumban 65,41, Izlandon 53, Norvégiában pedig 50,04 százalékos arányban győzött a szélsőjobboldali jelölt.
Ő szerezte meg az Oroszországban (58,65) és a Fehéroroszországban (81,82) valamint az Ukrajnában (75,29) szavazó románok voksainak többségét is, és Törökországban is többen szavaztak rá, ott 73,46 százalékos arányban győzött.
Az amerikai kontinens is Danra szavazott: az Egyesült Államokban 69,88, Kanadában 68,97, Mexikóban 80,33, Brazíliában 86,7, Kolumbiában 92,59, Argentínában 81,82 százalékos arányban végzett az első helyen.
Ausztráliában a voksok 73,14, Új-Zélandon a 87,71 százalékát szerezte meg.
Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.
Mint arról beszámoltunk, a két héttel ezelőtti első fordulót követően Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője a Krónikának annak kapcsán, hogy minek tudható be Simion sikere a Nyugat-Európában élő románok körében, és minek Dané az egykori keleti blokk országaiban, az elemző hangsúlyozta: nem nagyon lehet összehasonlítani a két csoportot, és nemcsak a létszámbeli különbségek miatt.
„Hiszen míg Simion választói csak Olaszországban kétszer-háromszor többen voltak, mint Dan moldovai szavazói, a keleti blokk többi országaiban a résztvevők összlétszáma még a 4-5000 főt is alig haladta meg (de inkább 2000 fő alatt maradt), a fő nyugat-európai államokban több tízezren, vagy akár százezernél is többen szavaztak Simionra. A főbb különbség abból fakad, hogy
A nyugat-európai román állampolgárokat pedig jelenleg nemcsak a politikai hatások, hanem a befogadó államaik egyre romló, vagy egyelőre legalábbis gyengélkedő gazdasági helyzete is szorítja. Sokan érzik úgy, hogy húsz év sem volt elég »németté«, »franciává«, »olasszá« válni (miközben az ott született, vagy nagyrészt ott felnőtt gyermekeik egyre inkább németek, franciák, olaszok) és haza sem tudnak már térni, vagy nagyon nehéz lenne nem kudarcélményként feldolgozni egy ilyen hazatérést, mindez tovább növeli a frusztrációt és a bármilyen külső felelős (például a fősodor politikusai) megtalálásának igényét. Ez a hatás egyáltalán nincs meg, vagy csak nagyon gyengén, sokadrangúan a keleti blokkban élő román állampolgárok esetében” – magyarázta.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
szóljon hozzá!