Nem sikerült megállapodnia az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a szíriai tűzszünetről, illetve katonai együttműködésről, bár a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20 csoport kínai, Hangcsouban zajló tanácskozásának második, hétfői zárónapján Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök négyszemközt is tárgyalt a témáról.
2016. szeptember 05., 19:202016. szeptember 05., 19:20
2016. szeptember 05., 19:472016. szeptember 05., 19:47
A több mint egyórás informális megbeszélésről egyelőre csak annyit tudni, hogy Szíria és Ukrajna volt terítéken. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA orosz hírügynökség szerint azt mondta, hogy a „találkozó a vártnál tovább tartott”, és „jól ment”, a „munka pedig folytatódni fog”.
A tanácskozást megelőzően a két ország külügyminisztere, John Kerry és Szergej Lavrov is tárgyalt a polgárháború sújtotta közel-keleti államban folytatandó együttműködés lehetőségeiről, az amerikai delegáció egyik tagja azonban közölte: a megbeszélések eredménytelenül végződtek. Az egyeztetésen az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni közös fellépés és a civil áldozatok számának csökkentése jelentette a fő témát, a két külügyminiszter azonban nem tudott túllépni az ellentéteken. Moszkva ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy a Washington által támogatott lázadókat teljesen megtisztítsák az al-Kaida nevű terrorszervezethez kötődő fegyveresektől.
Az orosz külügyminisztérium hétfői tájékoztatójában hangsúlyozta: semmi szükség drámai kijelentéseket tenni amiatt, hogy Kerry és Lavrov nem jutott megállapodásra Szíria ügyében.
Ez már a második találkozó rövid időn belül, amelyen Kerry és Lavrov nem tudott megegyezni, legutóbb augusztus 26-án, Genfben próbáltak közös nevezőre jutni. Legközelebb várhatóan szeptember 18-án, New York-ban, az ENSZ-közgyűlés apropóján találkoznak egymással.
Mint ismeretes, a Szíriában zajló polgárháborúban az Egyesült Államok a Bassár al-Aszad elnökkel szemben álló szunnita lázadókat támogatja, Oroszország viszont ragaszkodik Aszad hatalomban maradásához. Az IÁ mindkét fél számára legyőzendő ellenséget jelent, a közös katonai fellépést azonban hátráltatják a politikai viták.
Elűzték az Iszlám Államot a török határról
A még megmaradt utolsó állásokat is megtisztították a török hadsereg által támogatott szíriai felkelő erők – jelentette be az Anadolu török hírügynökség, amit megerősített az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet is. A Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) mérsékeltnek mondott ellenzéki fegyveres csoport török repülőgépek és harckocsik támogatásával új frontot nyitott vasárnap a szíriai török offenzíva első napján, augusztus 24-én visszafoglalt Dzserablúsztól 55 kilométerre nyugatra, ahol az Iszlám Állam birtokában volt még két település, és azokat is felszabadították.
A dzsihadisták ezzel elvesztették az utolsó kapcsolatukat is a külvilággal, ahonnan harcosokat, fegyvert és lőszert kaphattak – emelik ki a hírügynökségek. A felkelők már mintegy 90 kilométer hosszú területsávot tartanak ellenőrzés alatt Törökország határa mentén. Az Eufrátesz Pajzs nevű török hadműveletnek ez volt az egyik fő célja. A másik a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd fegyveres szervezet visszaszorítása az Eufrátesz keleti partjára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!