Tisztogatás. A rendőrök egy rámpa segítségével, az ablakon keresztül jutottak be az egyetem épületébe
Fotó: Videófelvétel/wral.com
A rohamrendőrség egységei jelentek meg New Yorkban a Columbia Egyetem palesztinpárti tüntetők által elfoglalt főépületénél kedden, majd be is hatoltak az egyetemre.
2024. május 01., 08:062024. május 01., 08:06
A hatóság egységei, a helyszíni közvetítés szerint több száz rendőr, helyi idő szerint kedden az esti órákban taktikai felszerelésben közelítette meg az elfoglalt épületet, valamint lezárták a környező utcákat.
A rendőrség hang- és fénygránátokat robbantott, majd ezt követően mintegy ötven rendőr az ablakokon át hatolt be az épületbe, amelynek bejáratait székekkel, asztalokkal és automatákkal torlaszolták el, az ablakokat pedig újságpapírral takarták el.
A beszámolók szerint
New York város rendőrségének (NYPD) különleges egysége azt követően vonult ki, hogy Eric Adams polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntetők között külső agitátorok is vannak. A rendőrség keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a hatóság előtt jól ismert rendzavarók tartózkodnak a Columbia Egyetem épületét elfoglaló csoport tagjai között.
Az Egyesült Államok szerte az egyetemi tiltakozásokat szervező Diákok az Igazságért Palesztinában elnevezésű szervezet országos központja a rendőrségi erősítés megjelenése nyomán a közösségi médiában üzenetet tett közzé, amelyben minden támogatóját a Columbia Egyetemhez hívta. Az egyetem környékén a késő esti órákban több száz fős tömeg tüntetett, részben a palesztinok pártján, részben Izrael, valamint a rendőrség ellen.
A rendőrség beavatkozása csak az egyetem vezetésének engedélyével volt lehetséges, mert az intézmény magánterületnek számít.
Az erőszakos foglalásra azt követően került sor, hogy megakadtak a tárgyalások az egyetem vezetése és a tiltakozók képviselői között, és az egyetem vezetése ultimátumban követelte az intézmény területén létrehozott sátortábor felszámolását. Az ultimátum lejárta után a biztonsági személyzet és a rendőrség nem lépett közbe, ugyanakkor a tiltakozásban részt vevő diákokat elkezdték értesíteni hallgatói jogviszonyuk felfüggesztéséről.
Kedd estére feszültté vált a helyzet egy másik New York-i felsőoktatási intézmény, a City College of New York előtt az Izrael-ellenes tüntetők és a rendőrség között.
A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen egy oktató is volt a hétfőn őrizetbe vettek között, egy professzor, aki kedden közölte, hogy elutasítja az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, és éhségsztrájkot kezd minden vád ejtését követelve. Az intézményben egy csoport elfoglalt egy épületet, amelyet „Intifáda-épületnek” neveztek el, és elbarikádozták magukat. A hatóság beavatkozása során 25 embert vettek őrizetbe.
Andrew Bates helyettes elnöki szóvivő közleménye szerint Joe Biden elítéli az Intifáda kifejezés használatát, valamint az előző napokban a tüntetéseken elhangzott további „tragikus és veszélyes gyűlöletbeszédet”; tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást, de ennek békésnek és törvényesnek kell lennie.
A Columbia Egyetemnél történtekre Donald Trump New Yorkban reagált bírósági tárgyalása előtt tett rövid nyilatkozatában kedden.
A tüntetések elmúlt két hetében az őrizetbe vettek száma már meghaladta az ezret az Egyesült Államokban.
Netanjahu szerint gyűlöletbűncselekmény lenne, ha az ICC elfogatóparancsot adna ki izraeli vezetők ellen
Antiszemita gyűlöletbűncselekmény lenne, ha a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICC) elfogatóparancsot adna ki az ország vezetői ellen – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden egy, a közösségi médiában közzétett videóban.
„Sem Hágában, sem máshol hozott semmilyen döntés nem árthat a háború összes céljának elérését célzó eltökéltségünknek” – mondta az izraeli miniszterelnök a közösségi médiában is közzétett videóüzenetében. Netanjahu botrányosnak nevezte egy ilyen lépés lehetőségét.
Indoklása szerint a hágai bíróságot, más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, a zsidó nép ellen elkövetett holokauszt nyomán hozták létre, hogy megakadályozzák a jövőbeni népirtásokat.
„A Nemzetközi Bíróság most mégis megpróbálja a vádlottak padjára ültetni Izraelt. A vádlottak padjára próbál minket ültetni, miközben a népirtó terroristák és rezsimek ellen védjük magunkat, természetesen Irán ellen, amely nyíltan a zsidó állam felszámolásáért tevékenykedik” – tette hozzá.
„Első alkalommal fognak a háború szabályai szerint, létéért küzdő demokratikus országot háborús bűnökkel vádolni” – vélekedett Netanjahu. Leszögezte: „az izraeli hadsereg, a világ egyik legerkölcsösebb hadserege. Számos olyan intézkedést tesz a civil áldozatok megelőzésére, amelyeket egyetlen másik hadsereg sem”.
Az elmúlt napokban egyre nagyobb aggodalomra ad okot Izraelben a magas rangú kormányzati és katonai tisztviselők ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs lehetősége.
A Gázai övezetben az ICC háborús bűnökkel foglalkozó ügyészei kihallgatták több olyan kórház személyzetét, ahol izraeli egységek harcoltak.
A hágai Nemzetközi Törvényszék akkor adhat ki elfogatóparancsot magas rangú kormányzati vagy katonai vezetők ellen, ha bizonyítékot szerez arról, hogy háborús bűnt követtek el, és ebben az esetben a bíróság tagállamai kötelesek lesznek letartóztatni és kiadni Hágának a vádlottakat, ha földjükre lépnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!