Maradnak? A Gázai övezet szinte teljes egészében romokban hever, de sok palesztin nem akarja elhagyni, bár Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jó ötletnek tartja a javaslatot
Fotó: Facebook/UNRWA
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy nincs semmi rossz Donald Trump elképzelésében a palesztinok kitelepítéséről a Gázai övezetből, miután az amerikai elnök javaslata nemzetközi bírálatokat váltott ki.
2025. február 06., 09:302025. február 06., 09:30
Miközben Netanjahu üdvözli, jogvédő csoportok etnikai tisztogatásként ítélték el Trump előző napi javaslatát, miszerint az enklávéban élő palesztinokat véglegesen ki kellene telepíteni, miközben azt is javasolta, hogy az Egyesült Államok vegye át a Gázai övezetet.
A Fox Newsnak adott interjújában Netanjahu nem beszélt kifejezetten Trump azon elképzeléséről, hogy az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet, de
Hozzátette: „Úgy értem, mi a baj ezzel? Elmehetnek, aztán visszajöhetnek, áttelepülhetnek és visszajöhetnek. De Gázát újra kell építeni”.
„Ez az első jó ötlet, amit hallottam” – tette hozzá. „Ez egy figyelemre méltó ötlet, és úgy gondolom, hogy ezt tényleg meg kell vizsgálni, folytatni kell és meg kell tenni, mert szerintem ez mindenki számára más jövőt fog teremteni” – mutatott rá.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán határozottan visszautasította Donald Trump amerikai elnöknek a Gázai övezet átvételére vonatkozó javaslatát, amelyet a török külügyminiszter is elfogadhatatlannak nevezett.
Január 25. óta Trump többször is felvetette, hogy a gázai palesztinokat a régió arab országainak, például Egyiptomnak és Jordániának kellene befogadniuk, amit az arab államok és a palesztin vezetők egyaránt elutasítottak.
Az Egyesült Államok szövetségese, Izrael Gázai övezetben indított terrorellenes katonai katonai akciójában , amelyet most egy törékeny tűzszünet szüneteltet, a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 47 000 palesztin halt meg az elmúlt 16 hónapban. A Hamász terrorszervezet elleni akció miatt a zsidó államot népirtással és háborús bűnökkel vádplják, amit Izrael tagad.
A támadás következtében a Gázai övezet szinte teljes lakossága elvándorolt, és élelmiszerválság alakult ki.
Az évtizedes izraeli-palesztin konfliktus legutóbbi vérontása 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász palesztin fegyveresei megtámadták Izraelt, 1200 embert megöltek és mintegy 250 túszt ejtettek.
Eközben
Egy Amir Karadzsa nevű férfi a CNN-nek azt mondta, hogy „inkább a romokat eszi”, minthogy elhagyja a hazáját.
„Mi itt kitartunk” – mondta Karadzsa a CNN-nek szerdán, amikor a Gáza középső részén lévő Nuszeirat táborban lévő háza maradványain dolgozott. Az épület egy babaházra hasonlít, miután a teljes homlokzatfal beomlott, és feltárta a sérült belső teret.
„Ez a mi földünk, és mi vagyunk a föld becsületes és igazi tulajdonosai. Engem nem fognak kitelepíteni. Sem (Trump), sem senki más nem taszíthat ki minket Gázából” – mondta Karadzsa.
Izraelben érdeklődéssel és támogatóan fogadták szerdán az amerikai elnök gázai javaslatát a Gázai övezet amerikai birtokba vételére, felvirágoztatására, és a palesztinok Egyiptomba és Jordániába telepítésére.
Egy Ijam Dzsahdzsúh nevű nő a közeli, szintén súlyosan megrongálódott otthona közepén állva azt mondta a CNN-nek, hogy ő sem gondolkodik a költözésen.
– mondta.
Szerény házának tetejét és több falát lerombolták, így Dzsahdzsúhnak csak egy szobája maradt, amelyet egy rögtönzött tetővel fedtek le. Mégis ezen a környéken ez a ház a legkevésbé leromboltak közé tartozik.
„Miért kellene elhagynom a hazámat? Egyiptomba vagy Jordániába akarnak küldeni? Nem, ezt nem fogadjuk el, felállítunk egy sátrat, és bármit is tesznek, nem hagyjuk el az országunkat. Leszarjuk Trump fenyegetéseit vagy Netanjahu fenyegetéseit” – mondta.
Hasonlóan nyilatkoztak a BBC által megszólaltatott palesztinok is.
A Deir el-Balahban felállított menekülttábor egyik lakója, Dzsamalat Vádi szerint
„Másfél évnyi háborút éltünk át. Amikor [az izraeli hadsereg] végre kivonul innen, el akarjuk távolítani a romokat, és a földön akarunk élni” – jelentette ki a nő.
„Miután az USA rávette Izraelt, hogy lerombolja a házainkat Gázában, most azt mondja nekünk, hogy Gáza elpusztult, és nekünk el kell mennünk? Amíg csak egy csepp vér is marad a gyerekeinkben, nem megyünk el Gázából. Nem adjuk fel!” – jelentette ki.
Az Egyesült Államok „átveszi” a Gázai övezetet – esetleg amerikai csapatok segítségével –, míg az ott élő palesztinoknak el kell hagyniuk azt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden.
A BBC szerint sok palesztin, akikkel beszéltek,
Gáza 2,1 millió lakosának mintegy 70 százalékát az ENSZ már ma is menekültként tartja nyilván. Közülük sokan olyan palesztinok leszármazottai, akiket 1948-ban telepítettek ki, amikor mintegy 700 000 palesztint űztek el vagy kényszerítettek arra, hogy elhagyja otthonát Izrael megalakulása idején. Az arabok az eseményt „Nakba” (katasztrófa) néven emlegetik.
Eközben
„A megoldások keresése során nem szabad a problémát súlyosbítanunk. Létfontosságú, hogy hűek maradjunk a nemzetközi jog alapkövéhez. Elengedhetetlen, hogy elkerüljük az etnikai tisztogatás minden formáját” – mondta Guterres egy ENSZ-bizottság korábban tervezett ülésén.
– mondta.
Bár Guterres a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak gyakorlásával foglalkozó bizottság előtt tartott beszédében nem említette Trumpot vagy gázai javaslatát, szóvivője, Stephane Dujarric korábban újságíróknak azt mondta, hogy „jogos feltételezés” lenne Guterres megjegyzéseit válasznak tekinteni.
Árnyalják Trump kijelentéseit az amerikai illetékesek
A nemzetközi felzúdulást követően, amelyet Trump Gáza evakuálásával és amerikai irányítás alatti újáépítésével kapcsolatos kijelentései váltottak ki, washingtoni illetékesek igyekeztek árnyalni az elnök kijelentéseit.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője kifejtette: Trump kijelentette, hogy „az Egyesült Államok nem fogja finanszírozni a Gázai övezet újjáépítését, és hogy a Trump-kormányzat a térségbeli partnerekkel együtt fog dolgozni a terület újjáépítésén”.
„Az Egyesült Államoknak részt kell vennie ebben az újjáépítési erőfeszítésben”, de az erőfeszítéseket nem az amerikai adófizetők fogják viselni – magyarázta Karoline Leavitt.
Emellett hangsúlyozta, hogy „az elnök egyelőre nem kötelezte el magát arra, hogy csapatokat vezényeljen Gázába”. Donald Trump nem részletezte, hogy az Egyesült Államok hogyan és milyen felhatalmazás alapján vehetné át az ellenőrzést a Gázai övezet felett, hogy hosszú távon megszállja azt. Arra a kérdésre, hogy esetleg amerikai csapatokat küldene-e, kedden azt válaszolta: „ha szükséges”.
Az amerikai elnök „elvárja partnereinktől a térségben, különösen Egyiptomtól és Jordániától, hogy ideiglenesen fogadják be a palesztin menekülteket, hogy otthonaikat újjáépíthessék” – közölte szerdán a Fehér Ház szóvivője.
Donald Trump „eltökélt szándéka, hogy újjáépíti a régiót mindazok számára, akik vissza akarnak térni, amint nem lesznek többé lerombolt épületek, hanem egy olyan hely, ahol az emberek harmóniában élhetnek” – mondta Leavitt a sajtónak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump azt szeretné, ha a palesztinok ideiglenesen elhagynák a Gázai övezetet, amíg azt újjáépítik.
Donald Trump „újjá akarja építeni az épületeket”, hogy „az emberek visszatérhessenek” – mondta Marco Rubio, kifejtve, hogy ez „egy nagyon nagylelkű gesztus”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!