Fotó: Izrael kormánya
Izrael már megsemmisítette a Hamász harcoló alakulatainak mintegy kétharmadát, a teljes gázai győzelem után pedig a másik izraeli palesztin terület, Ciszjordánia felett is teljesen át kell vennie a katonai ellenőrzést – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
2024. január 19., 07:592024. január 19., 07:59
A kormányfő elmondása szerint a harcok két szakaszban folynak: az első fázisban, amelynek célja a Hamász szervezet 24 harci alakulatának a megsemmisítése,
„Ezután következik a terület megtisztítása (a fegyveresektől). Az első művelet rendszerint rövidebb, a második hosszabb ideig tart” – mondta.
Netanjahu egy elesett izraeli katona fényképét a magasba tartva hangsúlyozta: a katonák nem haltak meg hiába, és ígéretet tett arra, hogy a harcok addig folytatódnak, amíg a Hamász vereséget nem szenved, és a gázai túszok ki nem szabadulnak. „A győzelem kivívása még hónapokig eltart, de eltökéltek vagyunk” – szögezte le.
A gázai háború utáni lehetséges forgatókönyvekre kitérve Netanjahu hangsúlyozta: a belátható jövőben bármilyen megoldásnak magában kell foglalnia az izraeli katonai ellenőrzést Ciszjordánia egésze felett, ami
Netanjahu felidézte, hogy az amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken elhárította azokat a kísérleteket, amelyek Izrael biztonságát fenyegető víziókat feszegettek.
„Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén nemet mondjon, még a legjobb barátainknak is” – fogalmazott.
– mondta Netanjahu.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a lemondását követelő izraeli politikusok lényegében egy palesztin állam létrehozását kérik.
„Azok, akik Netanjahu utáni napról beszélnek, valójában egy palesztin állam létrehozásáról beszélnek” – mondta.
„Minden olyan területről, ahonnan kivonulunk, terrort kapunk a nyakunkba, szörnyű terrort” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ez történt Dél-Libanonban, a Gázai övezetben és Ciszjordánia egyes részein is, utóbbi kontroll alatt tartása ezért olyan fontos.
Benjámin Netanjahu már többször is visszautasította a tűzszüneti felszólításokat, és kijelentette:
Izraeli adatok szerint a Hamász október 7-i meglepetésszerű támadása során elrabolt 250 emberből 136-an vannak még fogságban, nagyjából egyharmaduk krónikus beteg és gyógyszerekre van szüksége.
Netanjahu szavaira reagálva amerikai tisztségviselők csütörtökön kijelentették, hogy nem fogják hagyni, hogy a miniszterelnök nyilvánvaló elutasítása egy esetleges palesztin állammal szemben megakadályozza őket abban, hogy nyomást gyakoroljanak izraeli kollégáikra az ügyben.
A nyilatkozat – amely szöges ellentétben áll Joe Biden amerikai elnök kinyilvánított álláspontjával – a CNN szerint
Még ha Biden nyilvánosan szilárd támogatást is nyújt Izraelnek, a színfalak mögött ő és vezető tisztségviselői egyre frusztráltabbak, hogy Netanjahu a jelek szerint elutasítja a tanácsokat és a nyomást a gázai hadjárattal kapcsolatban.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő Netanjahu kijelentései után megjegyezte, hogy
„Ha az ilyen nyilatkozatokat vennénk a végső szónak, akkor nem menne humanitárius segítség Gázába, és nem engednének szabadon túszokat” – mondta egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő. „Mint ezekben és sok más kérdésben, továbbra is a megfelelő eredmény érdekében fogunk dolgozni, különösen azokban a kérdésekben, amelyekben erősen nem értünk egyet”.
Egy, az ügyet ismerő személy szerint nem világos, hogy Netanjahu valóban közvetlenül beszélt álláspontjáról az amerikai tisztségviselőknek, ahogyan azt sajtótájékoztatóján állította. A személy azt mondta, hogy a kormányzaton belül nem tekintik úgy a megjegyzéseit, mintha azok jelentősen eltérnének attól, amit korábban mondott.
A Palesztin Hatóság elnökének szóvivője leszögezte:
„Az egész régió vulkánkitörés küszöbén áll” – mondta Nabil Abu Rudejne palesztin szóvivő a WAFA palesztin hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy Netanjahu megjegyzései azt mutatják, hogy az izraeli kormány „eltökélt abban, hogy az egész régiót a szakadékba taszítsa”.
Rudejne azt is állította, hogy az Egyesült Államok „felelősséget visel a térség biztonságának és stabilitásának romlásáért, mivel elfogultan és vakon támogatja az izraeli megszállást”.
Ismét amerikai hajót támadtak a húszik
A húszi lázadók csütörtökön rakétákat lőttek ki egy amerikai tulajdonú kereskedelmi hajóra, alig néhány órával az Irán által támogatott jemeni csoport elleni újabb amerikai katonai csapások után.
Az amerikai hadsereg közlése szerint a húszik két hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki az M/V Chem Ranger hajóra, ami a héten a harmadik ilyen támadás volt egy amerikai tulajdonú hajó ellen.
„A legénység megfigyelte, hogy a rakéták a hajó közelében csapódtak a vízbe. Nem jelentettek sérüléseket vagy károkat a hajón” – közölte az amerikai Központi Parancsnokság.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elismerte, hogy a húszik elleni amerikai csapások nem riasztják el a csoportot a Vörös-tengeren elkövetett támadásaitól, amelyekről kijelentették, hogy csak akkor hagyják abba, ha Izrael befejezi a gázai háborút.
Biden megjegyzései azután hangzottak el, hogy az amerikai hadsereg közölte: az egy héten belül ötödik amerikai támadás a húszik ellen kis számú hajó elleni rakétát vett célba, amelyeket nemzetközi hajózási útvonalak elleni indításra készítettek elő.
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára azonban azt mondta, hogy az USA „képes volt a húszik képességek jelentős részét leépíteni, súlyosan megzavarni és megsemmisíteni”.
„Soha nem mondtuk, hogy a húszik azonnal leállnak” – mondta. „Ez olyasvalami, amiről nekik kell meghozniuk ezt a döntést”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!