Fotó: Benjamin Netanjahu/Facebook
Az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határt le kell zárni, mielőtt Izrael és a Hamász közötti háború véget ér – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton.
2024. január 14., 11:472024. január 14., 11:47
Az Izrael és a Hamász közötti háború 100. napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael nem tudja befejezni a háborút, amíg nem zárják le a Philadelphia folyosót, azt a 14 kilométeres földsávot, amely az Egyiptom és Gáza közötti határként szolgál.
Elpusztítjuk a Hamászt, demilitarizáljuk a Gázai övezetet, de katonai felszerelés és más halálos fegyverek továbbra is be fognak jutni ezen a déli nyíláson keresztül – ezért természetesen le kell zárnunk”
– mondta Netanjahu.
Izrael többféle módon is átveheti a folyosó ellenőrzésétt, de az illetékesek még nem döntötték el, hogy pontosan hogyan járnának el ennek során – mondta Netanjahu, hangsúlyozva továbbá, hogy csak azt a döntést hozták meg, hogy az átkelőt „le kell zárni”.
Netanjahu azt is leszögezte, hogy
A kormányfő szerint a döntés összhangban van a nemzetközi joggal.
„Az ember kiviszi a civileket egy háborús övezetből, és nem hozza vissza őket, amíg az még mindig veszélyes” – mondta az izraeli miniszterelnök.
A palesztin vezetők megfogadták, hogy nem hagyják, hogy a háború miatt a gázaiak végleg elhagyják otthonaikat, mivel a regionális vezetők figyelmeztettek, hogy a konfliktusnak ez lehet a következménye.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nemrégiben tett látogatása során világossá tette az izraeli kormány számára, hogy lehetővé kell tennie a palesztinok hazatérését, „amint a körülmények megengedik” – mondta Blinken egy eheti sajtótájékoztatón.
Közben Ahmed Abu Zeid külügyminisztériumi szóvivő szombaton Netanjahu bejelentésére reagálva azt állította:
„Egyiptom teljes mértékben ellenőrzi határait, és ezek a kérdések az érintett országok közötti jogi és biztonsági megállapodások tárgyát képezik” – mondta Abu Zeid a Szada el-Balad egyiptomi televíziós csatornának adott szombati interjújában.
A külügyminisztériumi szóvivő
„Az első naptól kezdve világossá tettük, hogy minden olyan döntés, amely akadályozza a segélyek bejutását, alapvetően izraeli intézkedés, és ez különböző módszerekkel történik, többek között a teherautók ellenőrzésének szigorításával, az ellenőrzési folyamat jelentős időveszteségével, az orvosi segélyek bejutásának megtiltásával és akadályozásával, valamint az újságírók és tisztségviselők bejutásának akadályozásával” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás