Kék korszak. A német választásokon nagy áttörést ért el az AfD, amely főleg az egykori keletnémet tartományokban aratott sikert
Fotó: Bild/német választási hatóság
Az Alternatíva Németországért (AfD), amely megduplázta támogatottságát, és ezzel az ország második legnagyobb pártjává vált, a Bild.de szerint az összes kelet-németországi tartományban győzött – derült ki a vasárnapi német választásokon leadott közel összes szavazat megszámlálása után.
2025. február 24., 17:022025. február 24., 17:02
Kelet-Németország, az egykori szovjet megszállás alatt álló terület kékre, a jobboldali párt színére váltott.
Az AfD majdnem meghaladta ezt az arányt Szászországban, ahol egy ponton elérte a 44 százalékot. Az összes választókerület szavazatinak összeszámlálása után végül az eredménye 37,3 százalék lett. Itt a CDU 19,7 százalékot, a Zöldek pedig 4 százalék körüli eredményt értek el. A baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) mindössze 3 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy a 2024. szeptember 1-jei tartományi választások óta csaknem felére csökkent a választási eredménye.
Brandenburgban az AfD 32,5 százalékon áll. A nagy pártok, mint a CDU (18 százalék) és az SPD (14,8 százalék) messze lemaradva követik.
Az ötödik kelet-németországi tartományt is az AfD „szerezte” meg: Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD 35 százalékot ért el.
A migránsok által elkövetett halálos támadások meghatározta kampányban a konzervatív CDU/CSU blokk a szavazatok 28,5 százalékát szerezte meg, amelyet az AfD követ 20,6 százalékkal – derül ki az ARD televízió által közzétett előrejelzésből.
Ugyanakkor valamennyi nagy párt kizárta, hogy együttműködjön az AfD-vel, amely a migrációval, a gazdasági problémákkal – különösen az ország keleti részén – és általában a jelenlegi demokratikus rendszerrel elégedetlen választók támogatását élvezi.
A CDU/CSU országos szinten 28,52 százalékkal végzett az élen, a további sorrend:
A Szabaddemokrata Párt (FDP) 4,33 százalékkal kiesett a parlamentből, ennek nyomán elnöke, Christian Lindner bejelentette, hogy visszavonul a politikától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!