Martin Schulz
Martin Schulz távozik a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöki tisztségéből a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kidolgozott koalíciós szerződésről tartandó pártszavazás után, ezt a politikus személyesen jelentette be szerdán Berlinben.
2018. február 07., 21:012018. február 07., 21:01
2018. február 07., 21:292018. február 07., 21:29
Az SPD elnökségi ülése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem tudta ellátni pártelnöki feladatait a tagság, és a saját maga elvárásainak megfelelően. Elmondta, hogy a következő kormányban külügyminiszterként kíván tevékenykedni, és teljes erővel az Európai Unió megújításáért kíván dolgozni.
Schulz hangsúlyozta, hogy Németország „a társadalmi koncepciók versenyében áll az autoriter illiberálisokkal, az izolacionalistákkal és az összes alapértéken átlépő, expanziós turbókapitalistákkal". „Ezekkel a Németországétól eltérő társadalomszervezési modellekkel szemben olyan EU-politikát kell folytatni, amely véget vet a megszorítások politikájának, amely beruház az emberek képzésébe, küzd a fiatalkori munkanélküliség felszámolásáért és felveszi a harcot az adófizetéstől elzárkózó internetes platformóriások, köztük a Google és az Amazon ellen.
Mindez a szociáldemokrácia kézjegye a koalíciós szerződésben” – jelentette ki Martin Schulz.
Hozzátette, hogy az SPD új elnökének Andrea Nahles parlamenti frakcióvezetőt javasolja.
Schulz kiemelte, hogy a párt megújításához olyan emberre van szükség, aki nem tagja a kormánynak, és aki egyszerre „kalapács és üllő”, keményen küzd és bírja a megpróbáltatásokat. Rámutatott, hogy Andrea Nahles nem csupán a fiatalabb nemzedéket képviseli, hanem az első nő lehet a több mint 150 éves SPD elnöki tisztségében, és sikerrel irányíthatja a párt megújulását.
A tagság február 20-tól március 2-ig szavazhat. Az eredményt március 4-én hirdetik ki. Az SPD akkor folytathatja a 2013-ban kezdett kormányzást a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a többség elfogadja a szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!