
Hamarosan újra várja a világ minden tájáról érkező látogatókat a párizsi Notre-Dame-székesegyház
Fotó: Balogh Levente
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
2024. november 14., 15:192024. november 14., 15:19
„Már nagyon várjuk, hogy az egész világot újra a Notre-Dame-székesegyház boltozata alatt üdvözölhessük” – jelentette ki Laurent Ulrich párizsi érsek szerdai sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy
A 2019. április 15-i tűzvészben Európa egyik leglátogatottabb, 12. századi gótikus műemlékének a tetőszerkezete és a katedrális huszártornya égett le, a helyreállítási munkálatokban mintegy 250 vállalat és kétezer szakember vett részt.
A költségek megközelítették a 700 millió eurót, amelyet adományokból fedezett a Notre-Dame.

Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
A francia elnöki hivatal álláspontja szerint az öt évig tartott újjáépítés „francia siker, amelynek minden francia embernek örülnie kell a 2024 nyarán megrendezésre került olimpiai játékok sikerének folytatásaként, ellentétben a francia hanyatlásról szóló retorikával”.
Az Élysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia államfő, aki november 29-én tesz egy utolsó látogatást a helyszínen, december 7-én a katedrális előtt mond beszédet, másnap pedig részt vesz a Notre-Dame-ban a tűzvész óta tartandó első misén is. Ez lesz az egy hétig tartó vallási ünnepségsorozat nyitánya.
Számos államfő érkezik majd, mégpedig az adományozó országokból, amelyek nem mindegyike keresztény – fogalmazott az Élysée-palota.
A vendégek névsora egyelőre nem ismert, de Ferenc pápa várhatóan nem vesz részt az ünnepségen, helyette egy héttel később, december 15-én a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetére látogat.
amelynek tetőszerkezetét eredeti változatában építették újjá, és amelynek falait teljesen megtisztították. Az újranyitás első hetében az épület este 10 óráig tart nyitva, a hétköznapi élet december 16-án indul újra a templomban.
amelyen keresztül a látogatás előtti napon vagy aznap lehet időpontot foglalni, és egy mobilalkalmazás is rendelkezésre áll majd a látogatók kalauzolásához a templomban.
A székesegyház befogadóképessége maximum háromezer fő. A francia katolikus egyház elutasította Rachida Dati kulturális miniszter azon javaslatát, hogy az Európai Unión kívülről érkező látogatóknak belépődíjat kelljen fizetniük.
„Változatlanul fenntartjuk álláspontunkat, amely a franciaországi egyház álláspontja a templomok és katedrálisok ingyenes látogathatóságának szükségességéről. És megismételjük, hogy ez az elv nem áll ellentétben a vallási örökség védelmére irányuló aggodalommal” – mondta a párizsi érsek.

Párizs és Versailles a mai napig a leglátogatottabb idegenforgalmi célpontok közé tartozik, naponta turisták tízezrei fordulnak meg a két városban. Az elmúlt napokban nekünk is alkalmunk nyílt odautazni – és megértettük, miért nyűgöznek le mindenkit.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!