Nagy port kavart a kanadai parlamentben hősként fogadott ukrán SS-veterán ügye, Trudeau bocsánatot kért

Felállva tapsolták a kanadai törvényhozás tagjai Yaroslav Hunkát (középen)

Fotó: Videófelvétel

Benyújtotta lemondását a nácik oldalán harcoló ukrán veteránt az ottawai parlamentbe meghívó és ott háborús hősként bemutató Anthony Rota kanadai házelnök. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán bocsánatot kért a történtekért.

Hírösszefoglaló

2023. szeptember 27., 22:012023. szeptember 27., 22:01

2023. szeptember 28., 00:042023. szeptember 28., 00:04

Rota azt követően mondott le, hogy a parlament alsóházában képviselt pártok vezetőivel egyeztetett. A legfőbb politikai erők egyöntetűen Rota lemondását követelték. A kormánypárti frakcióvezető, Karina Gould korábban úgy fogalmazott, hogy a képviselők elvesztették bizalmukat a házelnök személyében. Gould közlése szerint a házelnök a kormány vagy az ukrán küldöttség előzetes tájékoztatása nélkül hívta meg a parlament két házának együttes ülésére a nácik oldalán harcoló egykori ukrán katonát, akivel a házelnök hivatala szerint Rota fia lépett kapcsolatba.

Rota, aki a kormányzó kanadai Liberális Párt tagja, kijelentette, hogy egyedül ő a felelősség „tévedéséért”, amellyel fájdalmat okozott egyéneknek és közösségeknek, ideértve a kanadai zsidó közösséget is.

Hozzátette, hogy lemondása szerdától lép hatályba, addig pedig teendőit a helyettese veszi át. Rota házelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kanadai látogatása alatt „ukrán hősként, kanadai hősként” ünnepelte a parlament előtt pénteken a teremben jelen levő, 98 éves Yaroslav Hunkát, és „megköszönte a szolgálatait”. A képviselők kétszer is állva tapsoltak a parlamenti ülésterem karzatán tisztelgő ukrán veteránnak, mit sem sejtve annak valódi múltjáról.

Utólag derült ki, hogy Hunka a második világháború alatt az Első Ukrán Hadosztály tagja volt. Ez a hadosztály a Waffen-SS Galíciai Hadosztály és a 14. Waffen SS-hadosztály néven is ismert volt, önkéntes egységként működött a nácik parancsnoksága alatt. A Simon Wiesenthal Központ Barátai nevű emberi jogi szervezet szerint az Első Ukrán Hadosztály „ártatlan civilek elleni tömeggyilkosságok elkövetésében vett részt”.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán bocsánatot kért, amiért a volt házelnök az egykor a nácik oldalán harcoló ukrán veteránt méltatott az ottawai parlamentben.

Trudeau hangsúlyozta, különösen azt sajnálja, hogy mindez kellemetlen helyzetbe hozta Volodimir Zelenszkijt. Hozzáfűzte, hogy diplomáciai csatornákon keresztül már a napokban bocsánatot kért az ukrán elnöktől és Ukrajnától. „Ez olyan hiba volt, amely mélységesen megszégyenítette a parlamentet és Kanadát” – jelentette ki Trudeau. „Mindannyian, akik pénteken jelen voltunk a házban, mélységesen sajnáljuk, hogy állva tapsoltunk, még akkor is, ha nem voltunk tudatában a kontextusnak” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy fel fog szólalni a törvényhozás alsóházában, hogy „a parlament őszinte bocsánatát kérje a történtekért”.

„A kanadai hatóságoknak kötelességük bíróság elé állítani vagy kiadni a náci Yaroslav Hunkát, akit meghívtak az ország parlamentjébe” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak. Hozzátette, a kanadai hatóságok kötelesek átadni az igazságszolgáltatásnak ezt a bűnözőt, vagy kiadni azoknak, akik átadják őt az igazságszolgáltatásnak. Azt mondta, a Kremlnek tudomása van arról, hogy Lengyelországban kezdeményezni fogják Hunka felelősségre vonását. Peszkov szerint Zelenszkij azzal, hogy köszöntött egy fasisztát a kanadai parlamentben, ismét megerősítette, hogy „a kijevi rezsim” pártolja a náci ideológiát. A Kreml szóvivője nemzetközi reakciót sürgetett arra, hogy Hunkát felállva megtapsolták az ottawai törvényhozásban.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a nyugati nagyhatalmak leleplezték magukat azzal, hogy szégyenletes módon London, Washington és Párizs nem ítélte el hivatalosan az Ottawában történteket. Zaharova kijelentette: a kanadai hatóságoknak a „nácikkal való kacérkodása” és „szisztematikus ellenséges kirohanásai” elkerülhetetlenül kihatnak majd Ottawa és Moszkva kapcsolatára. Megítélése szerint a kétoldalú viszony már most is a legmélyebb válságban van. Ezért a kanadai vezetést tette felelőssé.
Nehezményezte, hogy a Waffen SS Galícia hadosztályának büntetőosztagosait Kanadában „bújtatták” a második világháború után, és hogy Ottawa finanszírozza és kiképzi „ideológiai örököseiket” a mai ukrán hadseregben.

kanada Ukrajna botrány nácizmus