Nacsa Lőrinc: nőtt a külhoni magyar nyelvű intézménybe járók száma
Fotó: Tuchiluș Alex
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
2025. november 10., 18:002025. november 10., 18:00
Nacsa Lőrinc kiemelte, hogy a külhoni magyarság megtartásának egyik feltétele az erős magyar intézményrendszer, ezért az elmúlt 15 évben több mint 6500 a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar szervezet és intézmény működéséhez járultak hozzá.
Az identitás megőrzése, a szülőföldön való boldogulás legfontosabb eszköze a minőségi magyar nyelvű oktatás, a magyar kultúra és a magyar egyházak megőrzése, valamint a gazdasági beruházások – jelentette ki az államtitkár.
ez pedig szerinte azt jelenti, hogy nőtt a külhoni magyar nyelvű intézménybe járók száma, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek köszönhetően az elmúlt időszakban 158 új óvoda, illetve bölcsőde jött létre, valamint megvalósult 727 intézmény felújítása.
A nemzeti összetartozás akkor tud igazi valósággá válni, ha ez a mindennapok szintjén is megvalósul – fogalmazott Nacsa Lőrinc a Határtalanul programról szólva, amelynek köszönhetően
Az államtitkár beszámolt az idén indult Jövő nemzedéke programról, amelyben külhoni fiatalok közösségeit támogatják: első körben 500 millió forintból 712 pályázatot finanszíroznak, valamint a Kárpátalján meghirdetett új nyelvtanulási programról, amelyben ruszin és ukrán anyanyelvűeket hívnak magyarul tanulni, és amelynek köszönhetően akár 3-6 ezer ember tehet majd magyar nyelvvizsgát.
Sikeres a testvértelepülési program, amelyben 15 év alatt 1100 kapcsolat létrejöttéhez vagy megerősítéséhez járult hozzá, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közös diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramban pedig 30 országból újabb 164 hallgatónak ítélték meg támogatást az idei tanévben – tette hozzá Nacsa Lőrinc.
Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, hogy békében is nehéz olyan nemzetpolitikát vinni, mint amit a kormány képvisel, a válságok korában pedig ez még nehezebb, de mégis elmondható, hogy a magyar nemzetpolitika egy sikertörténet, a nemzetegyesítés pedig egy létező valóság. Pánczél Károly arról is érdeklődött, hogy milyen tervek vannak a jövőre nézve, különös tekintettel a kárpátaljai közösségek újjáépítésével kapcsolatban.
Herczeg Tamás (Fidesz) alelnök rámutatott, ugyan jó, hogy van egy a nemzetpolitika céljait segítő jogszabályi környezet, intézményrendszer és költségvetés, de mit sem ér mindez, ha nem olyan kormány van, amely a mindennapi gondolkodásában és cselekvésében képviseli a nemzetpolitika prioritását.
Szászfalvi László a bizottság KDNP-s tagja azt hangoztatta, hogy a külhoni magyarságot érintő sokrétű, folyamatosan és koherensen működő programok mostanra szinte teljesen természetessé kezdenek válni, de
Nacsa Lőrinc válaszában a kárpátaljai magyarság kérdésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háború végén segíteni kell majd a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett, de oda visszatérni szándékozókat a visszaköltözésben, továbbá a nemzetközi fórumokon is ki kell állni a kárpátaljai magyarság mellett.
Azt is megjegyezte, hogy újra vannak a magyar parlamentben, akik „uszítanak” a határon túli magyarok ellen, és ha tavasszal nem nyer a Fidesz, akkor újra visszatérne a magyart-magyart ellen fordító, a határon túli magyarok jogait pedig kétségbe vonó politika. Fontosnak nevezte továbbá a szomszédos országokkal a jó gazdasági viszonyt és a közös infrastruktúra-fejlesztéseket is.
A nemzetpolitika célja ma is változatlan: megerősíteni a külhoni magyarságot és összekötni a Kárpát-medence magyar közösségeit – hangsúlyozza Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár az Erdélyi Naplónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!