Nacsa Lőrinc: nőtt a külhoni magyar nyelvű intézménybe járók száma
Fotó: Tuchiluș Alex
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
2025. november 10., 18:002025. november 10., 18:00
Nacsa Lőrinc kiemelte, hogy a külhoni magyarság megtartásának egyik feltétele az erős magyar intézményrendszer, ezért az elmúlt 15 évben több mint 6500 a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar szervezet és intézmény működéséhez járultak hozzá.
Az identitás megőrzése, a szülőföldön való boldogulás legfontosabb eszköze a minőségi magyar nyelvű oktatás, a magyar kultúra és a magyar egyházak megőrzése, valamint a gazdasági beruházások – jelentette ki az államtitkár.
ez pedig szerinte azt jelenti, hogy nőtt a külhoni magyar nyelvű intézménybe járók száma, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek köszönhetően az elmúlt időszakban 158 új óvoda, illetve bölcsőde jött létre, valamint megvalósult 727 intézmény felújítása.
A nemzeti összetartozás akkor tud igazi valósággá válni, ha ez a mindennapok szintjén is megvalósul – fogalmazott Nacsa Lőrinc a Határtalanul programról szólva, amelynek köszönhetően
Az államtitkár beszámolt az idén indult Jövő nemzedéke programról, amelyben külhoni fiatalok közösségeit támogatják: első körben 500 millió forintból 712 pályázatot finanszíroznak, valamint a Kárpátalján meghirdetett új nyelvtanulási programról, amelyben ruszin és ukrán anyanyelvűeket hívnak magyarul tanulni, és amelynek köszönhetően akár 3-6 ezer ember tehet majd magyar nyelvvizsgát.
Sikeres a testvértelepülési program, amelyben 15 év alatt 1100 kapcsolat létrejöttéhez vagy megerősítéséhez járult hozzá, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közös diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramban pedig 30 országból újabb 164 hallgatónak ítélték meg támogatást az idei tanévben – tette hozzá Nacsa Lőrinc.
Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, hogy békében is nehéz olyan nemzetpolitikát vinni, mint amit a kormány képvisel, a válságok korában pedig ez még nehezebb, de mégis elmondható, hogy a magyar nemzetpolitika egy sikertörténet, a nemzetegyesítés pedig egy létező valóság. Pánczél Károly arról is érdeklődött, hogy milyen tervek vannak a jövőre nézve, különös tekintettel a kárpátaljai közösségek újjáépítésével kapcsolatban.
Herczeg Tamás (Fidesz) alelnök rámutatott, ugyan jó, hogy van egy a nemzetpolitika céljait segítő jogszabályi környezet, intézményrendszer és költségvetés, de mit sem ér mindez, ha nem olyan kormány van, amely a mindennapi gondolkodásában és cselekvésében képviseli a nemzetpolitika prioritását.
Szászfalvi László a bizottság KDNP-s tagja azt hangoztatta, hogy a külhoni magyarságot érintő sokrétű, folyamatosan és koherensen működő programok mostanra szinte teljesen természetessé kezdenek válni, de
Nacsa Lőrinc válaszában a kárpátaljai magyarság kérdésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háború végén segíteni kell majd a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett, de oda visszatérni szándékozókat a visszaköltözésben, továbbá a nemzetközi fórumokon is ki kell állni a kárpátaljai magyarság mellett.
Azt is megjegyezte, hogy újra vannak a magyar parlamentben, akik „uszítanak” a határon túli magyarok ellen, és ha tavasszal nem nyer a Fidesz, akkor újra visszatérne a magyart-magyart ellen fordító, a határon túli magyarok jogait pedig kétségbe vonó politika. Fontosnak nevezte továbbá a szomszédos országokkal a jó gazdasági viszonyt és a közös infrastruktúra-fejlesztéseket is.
A nemzetpolitika célja ma is változatlan: megerősíteni a külhoni magyarságot és összekötni a Kárpát-medence magyar közösségeit – hangsúlyozza Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár az Erdélyi Naplónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!