Hirdetés

Moszkvát „lenyűgözte” Trump ukrajnai békejavaslata, az európai vezetők csak kapkodnak

Trump

Lenyűgöző. Dmitrij Peszkov szerint mindkét oldalon megvan az akarat a háború befejezésére, amiről a Trump és Putyin közötti találkozón születhet megállapodás

Fotó: Orosz elnöki hivatal

A Kreml csütörtökön közölte, hogy lenyűgözte Donald Trump amerikai elnök álláspontja az ukrajnai háború befejezéséről, és hozzátette, hogy folynak az előkészületek Trump és Putyin kétoldalú találkozójára.

Krónika

2025. február 13., 20:052025. február 13., 20:05

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy mind az orosz, mind az amerikai oldalon megvan a politikai akarat a rendezésre és a három éve tartó háború befejezésére.

Mint arról beszámoltunk, Putyin és Trump szerdán több mint egy órán át beszélt telefonon, és Trump később azt mondta, hogy Ukrajna számára nem célszerű a NATO-tagság, amire Kijev a jövőbeni biztonságának garanciájaként törekszik.

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy Trump kijelentése szerint a Putyinnal való találkozóra Szaúd-Arábiában kerülhet sor, Peszkov azt mondta, hogy a találkozó részleteit még ki kell dolgozni. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a két vezető közül melyik kezdeményezte a telefonbeszélgetést.

Arra a felvetésre, hogy Putyin meghívta Trumpot egy moszkvai látogatásra, Peszkov azt mondta, hogy

kölcsönös meghívásokról volt szó, de a kétoldalú találkozó egy másik vágányon halad.

„Van egy politikai akarat, amelyet a tegnapi beszélgetés során hangsúlyoztak, hogy párbeszédet folytassanak a rendezés keresése érdekében” – mondta Peszkov. „Egyetértés van abban, hogy lehetséges a békés tárgyalásos rendezés” – tette hozzá.

korábban írtuk

Rutte: Ukrajnának erősnek kell lennie a béketárgyalások kezdetén, ne zárjuk ki a NATO-tagságát
Rutte: Ukrajnának erősnek kell lennie a béketárgyalások kezdetén, ne zárjuk ki a NATO-tagságát

Az ukrajnai konfliktust lezáró bármilyen békemegállapodásnak tartósnak kell lennie, és döntő fontosságú, hogy Kijevet szorosan bevonják a tárgyalásokba – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár.

„Az előző amerikai kormányzat azon az állásponton volt, hogy mindent meg kell tenni a háború fenntartása érdekében. A jelenlegi kormányzat, amennyire értjük, azt az álláspontot vallja, hogy mindent meg kell tenni a háború leállítása és a béke érdekében”. A jelenlegi kormányzat álláspontja jobban lenyűgöz bennünket, és nyitottak vagyunk a párbeszédre” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy az európai országok képviseltetni fogják-e magukat a béketárgyalásokon, Peszkov azt mondta, korai lenne még a formátumról beszélni.

Az európai vezetők csütörtökön igyekeztek jelezni: ők is jelen akarnak lenni az ukrajnai béketárgyalásokon.

Trump lépése a Reuters szerint sokkolta az európai fővárosokat, amelyek központi szerepet akarnak a béketárgyalásokon, mivel a három évvel ezelőtt teljes körű orosz invázióval sújtott Ukrajnában bármilyen rendezés kihatással lesz a saját biztonságukra is.

Idézet
Az európai béke forog kockán, ezért minket, európaiakat be kell vonni”

– mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában.

A brüsszeli NATO-találkozóra érkezve Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter a „gyengeségen keresztüli békétől” óvott a Trump-tisztviselők „erőn keresztüli béke” felvetése helyett.

korábban írtuk

Megvan, hol tárgyal először Trump és Putyin személyesen az ukrajnai fegyverszünetről
Megvan, hol tárgyal először Trump és Putyin személyesen az ukrajnai fegyverszünetről

Donald Trump amerikai elnök szerdán este közölte, hogy első találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szaúd-Arábiában kerül sor az Ukrajna elleni orosz invázió befejezéséről szóló tárgyalások részek&am

A Trump-kormányzat és Európa közötti feszültséget jelezve Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, jobb lett volna, ha Washington nem tesz engedményeket Moszkvának” még a béketárgyalások megkezdése előtt .

Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy

Európának nem szabad „abba az illúzióba ringatnia magát, hogy Trump és Putyin megtalálja a megoldást mindannyiunk számára”, mert ez „halálos csapda” lenne.

A NATO főhadiszállásán Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter megvédte az amerikai megközelítést, mondván, hogy a világ szerencsés, hogy Trump, „a világ legjobb tárgyalója, aki összehozza a két oldalt, hogy tárgyalásos békét találjanak”.

Arra a kérdésre, hogy európai országok is részt vennének-e a béketárgyalásokon, Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán azt mondta: „Nincs olyan európai nemzet, amely jelenleg részt venne a tárgyalásokban”.

Sok európai tisztségviselő azt remélte, hogy a héten Brüsszelben és Münchenben folytatott találkozósorozat alkalmat ad nekik arra, hogy befolyásolják az amerikai gondolkodást a háborúról.

De hamarosan világossá vált, hogy a Trump-kormányzat nélkülük halad előre.

Az európai országok – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – külügyminiszterei a szerdai párizsi megbeszélések után késő este kiadott nyilatkozatukban leszögezték, hogy Európának részt kell vennie minden jövőbeli Ukrajnáról szóló tárgyaláson.

Egy európai diplomáciai forrás szerint a miniszterek megállapodtak abban, hogy most „őszinte és igényes párbeszédet” folytatnak az amerikai tisztségviselőkkel az éves müncheni biztonsági konferencián – a dél-németországi városban pénteken kezdődik a háromnapos találkozó.

Az európai vezetők szerint a tárgyalásokba való bevonásukat már csak az is indokolja, hogy Washington világossá tette, hogy bármilyen békemegállapodáshoz biztonsági garanciákat vár el tőlük, ami európai csapatok Ukrajnába telepítését jelentheti.

Idézet
Nincs olyan lehetőség, hogy ne legyünk ott az asztalnál, mert nagyon fontosak vagyunk a biztonsági garanciák tényleges végrehajtásában”

– mondta Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.

Belgium védelmi minisztere, Theo Francken az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai béketerv kereteit „Vlagyimir Putyin győzelmének” és „rossz hírnek” nevezte. A VRT belga hírcsatornának csütörtöki nyilatkozatában Francken azt is elmondta, hogy nem zárja ki a belga katonák részvételét egy esetleges békefenntartó misszióban.

Francken úgy vélte, hogy a béketerv nagy előnyt jelent Putyin számára, „aki nem akarja, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, és nem akar lemondani az általa megszerzett területekről”.

Szerinte

fennáll a veszélye annak, hogy Putyin tovább építi katonai képességeit, és később Moldovára, Georgiára, valamint a balti államokra – Litvániára, Lettországra és Észtországra – irányítja figyelmét.

Hangsúlyozta, hogy Európának növelnie kell védelmi képességeit.

„Putyinnak szüksége lesz időre az újjáépítésre, és ezt az időt ki kell használnunk arra, hogy megerősítsük magunkat. Ez a következő 20 vagy akár az elkövetkező 5-6 év legnagyobb kihívása” – mutatott rá.

Mark Rutte NATO-főtitkár igyekezett elvenni a szövetségen belüli nézeteltérések élét, és újságíróknak azt mondta, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben „egyértelmű konvergencia” van.

„Mindannyian inkább előbb, mint utóbb békét akarunk Ukrajnában. Mindannyian azt akarjuk, hogy Ukrajna a lehető legjobb helyzetben legyen, amikor a tárgyalások megkezdődnek..., és... döntő fontosságú, hogy bármi is lesz a tárgyalások eredménye, az tartós legyen” – mondta Rutte újságíróknak.

Kaja Kallas: az Ukrajna és Európa háta mögött kötött békemegállapodás kudarcra van ítélve
Az Ukrajna és Európa háta mögött kötött békemegállapodás kudarcra van ítélve – figyelmeztetett csütörtökön Brüsszelben Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a NATO szövetségesek védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
Felhívta a figyelmet, hogy a gyors megoldások veszélyesek, és a minszki megállapodások példája mutatja, hogy egy nem kellően megalapozott egyezség csak átmeneti tűzszünetet jelenthet, amely végül nem akadályozta meg a háború kitörését 2022-ben.
Kallas a megbékítési politika kudarcos stratégiájára figyelmeztetett, amelyre példaként az 1938-as müncheni egyezményt hozta fel, amelyet Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vezetői írtak alá Csehszlovákia képviselői nélkül, és ennek következtében Hitler annektálta az ország egy részét.
„Ez a stratégia nem működik, ha történelmi párhuzamot kell vonni, akkor 1938 a jó példa” – jelentette ki Kallas.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 15., csütörtök

Zelenszkij bekeményít: Ukrajna újra támadja az orosz olajfinomítókat

Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.

Zelenszkij bekeményít: Ukrajna újra támadja az orosz olajfinomítókat
Hirdetés
2026. október 15., csütörtök

Magyar Péter: Uniós pénzből erősítenék meg a határvédelmet, áttörés jöhet a kárpátaljai magyarok ügyében

Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.

Magyar Péter: Uniós pénzből erősítenék meg a határvédelmet, áttörés jöhet a kárpátaljai magyarok ügyében
2026. október 14., szerda

„A mi új és gyönyörű Grönlandunk” – Trump nagyszabású kitermelési terveket jelentett be

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.

„A mi új és gyönyörű Grönlandunk” – Trump nagyszabású kitermelési terveket jelentett be
2026. október 14., szerda

Magyarország-szerte trükköztek a romániai ékszertolvajok 

Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.

Magyarország-szerte trükköztek a romániai ékszertolvajok 
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Tüdőrákot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál – FRISSÍTVE

Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.

Tüdőrákot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál – FRISSÍTVE
2026. október 13., kedd

Kormánybuktatás: útilaput kötöttek a botrányt kirobbantó athéni nagykövet talpára

Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.

Kormánybuktatás: útilaput kötöttek a botrányt kirobbantó athéni nagykövet talpára
2026. október 13., kedd

Az ukrajnai tűzszünet ügyét szolgálja a Putyinnal kötött dízelmegállapodás? Washington szerint igen

Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.

Az ukrajnai tűzszünet ügyét szolgálja a Putyinnal kötött dízelmegállapodás? Washington szerint igen
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren

Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.

Folytatódott a hajók elleni vadászat a Fekete-tengeren
2026. október 13., kedd

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen

Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

A kárpátaljai pártok és a magyar kormány üdvözlik az ukrán oktatási törvény módosítását, a Fidesz elégedetlen
2026. október 12., hétfő

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt

Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Áttörés: az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt
Hirdetés
Hirdetés