Moszkvai lobbi Koszovó függetlenségéért

Hírösszefoglaló • Agim Ceku koszovói miniszterelnök Moszkvába utazik, hogy a tartomány jövõjét illetõ kérdésekrõl tárgyaljon orosz illetékesekkel – közölte a kormányfõ szóvivõje. Ceku egy korábbi nyilatkozatában utalt arra: kérte Moszkvától, hogy hallgassa meg a koszovói albán többség képviselõinek függetlenség mellett szóló érveit. A Koha Ditore pristinai lap azonban tudni véli, hogy az orosz fél eddig nem jelezte hivatalosan fogadókészségét. A koszovói miniszterelnök szerint egyébként a terület függetlensége „elintézett dolog”. „A fontos államok többsége egyetért abban, hogy a függetlenség az egyetlen járható út” – mondta csütörtökön Pristinában a brit BBC rádiónak. Ugyanakkor a Le Monde francia lap kommentárja szerint semmi sem utal arra, hogy Koszovó státusának kérdése a következõ hónapokban eldõlne. A nyugati országok, amelyek támogatják Koszovó függetlenségét, nem tudják, mit kezdjenek Oroszország ellenkezésével – írta csütörtökön a francia lap pristinai tudósítója. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a nyugatiak olyan határozatot javasolnak Koszovó jövendõ státusa ügyében, amellyel nem ért egyet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett egy szerdai nyilatkozatában, hogy „nem szabad erõltetni” Koszovó státusának meghatározását, e döntésnek Belgrád és Pristina közötti tárgyalások eredményeként kell megszületnie. Megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint a jövendõ döntés „precedens jellegû” lesz olyan posztszovjet konfliktusokra nézve is, mint a Grúziától gyakorlatilag elszakadt Abházia ügye vagy a Grúziától elszakadni igyekvõ Dél-Oszétia függetlenségi törekvése. A túlnyomórészt albánok lakta (a helyi szerbek többségének utóbbi években történt elvándorlása nyomán már csaknem kizárólag albán lakosságú) szerbiai tartomány 1999 óta az ENSZ polgári közigazgatása és a NATO katonai ellenõrzése alatt áll. Koszovói albán politikusok és a szerb kormány képviselõi hónapok óta eredménytelenül tárgyalnak a tartomány jövõjérõl. A koszovói albánok függetlenséget követelnek, Belgrád viszont csak nagyfokú autonómiát lenne hajlandó adni, megkövetelve Koszovó megmaradását a szerb állam keretei között. A Nyugat a koszovói albánok, Moszkva pedig Belgrád álláspontjának elfogadására hajlik inkább. ------------