Hírösszefoglaló • Agim Ceku koszovói miniszterelnök Moszkvába utazik, hogy a tartomány jövõjét illetõ kérdésekrõl tárgyaljon orosz illetékesekkel – közölte a kormányfõ szóvivõje. Ceku egy korábbi nyilatkozatában utalt arra: kérte Moszkvától, hogy hallgassa meg a koszovói albán többség képviselõinek függetlenség mellett szóló érveit. A Koha Ditore pristinai lap azonban tudni véli, hogy az orosz fél eddig nem jelezte hivatalosan fogadókészségét.
A koszovói miniszterelnök szerint egyébként a terület függetlensége „elintézett dolog”. „A fontos államok többsége egyetért abban, hogy a függetlenség az egyetlen járható út” – mondta csütörtökön Pristinában a brit BBC rádiónak. Ugyanakkor a Le Monde francia lap kommentárja szerint semmi sem utal arra, hogy Koszovó státusának kérdése a következõ hónapokban eldõlne. A nyugati országok, amelyek támogatják Koszovó függetlenségét, nem tudják, mit kezdjenek Oroszország ellenkezésével – írta csütörtökön a francia lap pristinai tudósítója. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a nyugatiak olyan határozatot javasolnak Koszovó jövendõ státusa ügyében, amellyel nem ért egyet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett egy szerdai nyilatkozatában, hogy „nem szabad erõltetni” Koszovó státusának meghatározását, e döntésnek Belgrád és Pristina közötti tárgyalások eredményeként kell megszületnie. Megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint a jövendõ döntés „precedens jellegû” lesz olyan posztszovjet konfliktusokra nézve is, mint a Grúziától gyakorlatilag elszakadt Abházia ügye vagy a Grúziától elszakadni igyekvõ Dél-Oszétia függetlenségi törekvése.
A túlnyomórészt albánok lakta (a helyi szerbek többségének utóbbi években történt elvándorlása nyomán már csaknem kizárólag albán lakosságú) szerbiai tartomány 1999 óta az ENSZ polgári közigazgatása és a NATO katonai ellenõrzése alatt áll. Koszovói albán politikusok és a szerb kormány képviselõi hónapok óta eredménytelenül tárgyalnak a tartomány jövõjérõl. A koszovói albánok függetlenséget követelnek, Belgrád viszont csak nagyfokú autonómiát lenne hajlandó adni, megkövetelve Koszovó megmaradását a szerb állam keretei között. A Nyugat a koszovói albánok, Moszkva pedig Belgrád álláspontjának elfogadására hajlik inkább.
------------
2006. november 03., 00:002006. november 03., 00:00
Málló bankjegyek Németországban Több németországi városban olyan bankjegyek, különösen 50 eurós címletek tûntek fel az utóbbi hónapokban, amelyek még tisztázatlan okokból maguktól megsemmisülnek, számolt be csütörtöki számában a Bild címû német napilap. A hatóságok bûncselekményt sejtenek a rejtélyes bankjegymállás mögött. A Bild által megkérdezett vegyész szakemberek szerint az önmegsemmisítõ folyamat akkor indul be, amikor a bankjegyeket kézbe veszik. A szakemberek valószínûnek tartják, hogy a papírpénzeket szulfátsóval kezelték, amely nedvességgel, például a tenyér izzadságával érintkezve kénsavvá alakul, ez pedig fokozatosan szétmarja a bankjegyet. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a bankók csak egy kis idõ elteltével kezdenek feloldódni. A szakértõk szerint a gyártási hiba nagy biztonsággal kizárható.
Panama lehet Latin-Amerika ENSZ bt-tagja Guatemala és Venezuela szerdán este lemondott Panama javára, így az utóbbi jelöltetheti magát a latin-amerikai csoportból az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé. Panama jelölését még jóvá kell hagynia a latin-amerikai regionális csoportnak, még mielõtt az ENSZ-közgyûlés elé terjesztenék. A jelöltek kiválasztása október 16-án kezdõdött, a közgyûlésben tartott szavazásokon Guatemala rendre fölényesen lekörözte Venezuelát, de sosem kapta meg a jelöltséghez szükséges kétharmados többséget a 192 tagország képviselõjétõl.
Bush: Izrael támadást indíthat Irán ellen George W. Bush amerikai elnök nem zárja ki annak lehetõségét, hogy Izrael megelõzõ csapást mér Irán nukleáris létesítményeire, adta hírül a Jerusalem Post elektronikus kiadása. Az izraeli lap arról tudósít, hogy az Egyesült Államok elnöke nemrég találkozott Jacques Chirac francia államfõvel a Fehér Házban, a megbeszélés témája az iráni atomválság volt. A cikkíró szerint Chirac kérdésére válaszolva, miszerint Izrael megtámadhatja-e Iránt, hogy megakadályozza nukleáris fegyverek elõállítását, az amerikai elnök nem zárta ki ezt a lehetõséget, és azt is jelezte, „megértené”, ha erre sor kerülne. A Maariv címû izraeli lap diplomáciai forrásokra hivatkozva megerõsítette a Bush és Chirac találkozójáról szóló híradásokat.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok