Hirdetés

Moszkva nem szeretné az ukrajnai konfliktus befagyasztását

Moszkva

Rosszabb lenne? Szergej Lavrov szerint Moszkva nem tartja jónak az ukrajnai konfliktus jegelésére vonatkozó terveket

Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России

Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön reggel sugárzott a Vesztyi FM orosz állami hírrádió.

MTI

2024. november 14., 15:002024. november 14., 15:00

Lavrov hangot adott álláspontjának, amely szerint az azt célzó javaslatok, hogy a harci érintkezés vonala mentén vagy tíz évre fagyasszák be a konfliktust, nem mások, mit „a minszki megállapodások új csomagolásban”, sőt annál is rosszabbak.

„A minszki megállapodások véglegesek voltak. Ha akkor valaki vette volna a fáradságot, felismerhette volna, hogy így volt. A Donyec-medence egy kis részéről volt szó, őszintén szólva.

Hirdetés
Idézet
Minden azért omlott össze, mert Volodimir Zelenszkij és előtte Petro Porosenko ukrán elnök kategorikusan a Donyec-medence ezen részének, amely Ukrajna maradt volna, nem akart különleges státuszt biztosítani, mindenekelőtt anyanyelvhasználati jog formájában”

– magyarázta Lavrov.

A második minszki megállapodáscsomagot 2015 februárjában hozták tető alá a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, illetve Kijev között, Oroszország, Németország és Franciaország támogatásával. Célja az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása, és a Donyec-medencének az Ukrajnán belüli megtartása volt, széles körű autonómiajogokat biztosítva a régiónak. Az akkori ukrán, német és francia vezetők utóbb elismerték, hogy céljuk nem a kiegyezés volt, hanem időt akartak nyerni az ukrán hadsereg felfegyverzéséhez.

Lavrov az interjúban nehezményezte, hogy

Nyugaton most sem törődik senki az ukrajnai orosz és oroszajkú lakosság megsértett jogainak helyreállításával.

Megismételte, hogy Oroszország sosem zárkózott el a konfliktus tárgyalásos rendezésétől, rámutatva, hogy az ukrán vezetés maga tiltotta meg önmaga számára a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerével.

„Világos, hogy nem Zelenszkij az, aki ebben dönteni fog” – hangsúlyozta a miniszter, ismételten éreztetve, hogy Moszkva szerint az ukrán elnök mandátuma május 20-án lejárt.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnában a jövőre tervezett elnökválasztás megoldja-e a kijevi hatalom legitimitásának kérdését, Lavrov azt mondta: ez attól függ, hogyan fogják őket lebonyolítani. Rossz példaként hozta fel a legutóbbi moldovai választásokat.

Lavrov Putyinra hivatkozva megismételte, hogy

Oroszország nyitott a Donald Trump leendő amerikai elnök csapatával való kapcsolatfelvételre,

megjegyezve, hogy „a labda az amerikai oldalon van”. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem táplál semmilyen elvárást az új amerikai kormányzattal szemben, hanem a konkrét lépései alapján fogja megítélni.

Hangot adott véleményének, miszerint Washington alapállása sem az Ukrajnával kapcsolatos, sem az Európát érintő kérdésekben nem fog megváltozni, mert, mint mondta, az Egyesült Államok mindig is arra fog törekedni, hogy az ellenőrzése alatt tartson mindent, ami a NATO keringési pályáján belül, különösen ami a NATO területén történik.

„Emellett

az Európai Unió és a NATO közötti határok egyre inkább elmosódnak mind katonailag, mind politikailag.

Hogy hogyan fogják ezt az ellenőrzést gyakorolni, azt csak találgatni lehet. Nem az én dolgom találgatni, de több lehetőség is van” – mondta az orosz külügyminiszter.

Kifejtette, hogy szerinte Trump alatt Kína megfékezése lesz az elsőrendű feladat az Egyesült Államok számára, Oroszországot pedig „mai fenyegetésnek” tekintik a tengerentúlon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 24., csütörtök

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében
Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében
2026. szeptember 24., csütörtök

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

Hirdetés
2026. szeptember 23., szerda

Egy meleg, egy hideg: míg Zelenszkij Trumppal tárgyalt, az EU levett a szankciós listáról két orosz oligarchát

Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.

Egy meleg, egy hideg: míg Zelenszkij Trumppal tárgyalt, az EU levett a szankciós listáról két orosz oligarchát
2026. szeptember 22., kedd

Kikérte Magyar Péter mentelmi jogát az ügyészség

Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.

Kikérte Magyar Péter mentelmi jogát az ügyészség
2026. szeptember 22., kedd

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?

A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?
Hirdetés
2026. szeptember 22., kedd

„Él és virul” Orbán Viktor politikája – Egymásnak feszült Kijev és Budapest a C8 miatt

A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.

„Él és virul” Orbán Viktor politikája – Egymásnak feszült Kijev és Budapest a C8 miatt
2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
Hirdetés
Hirdetés