Moszkva számára nem közömbös, mi történik Transznisztriában – jelentette ki szerdán Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a tiraszpoli szakadár rezsim vezetőjével, Jevgenyij Sevcsukkal folytatott megbeszéléseit követően.
2016. július 06., 16:112016. július 06., 16:11
Az orosz kormányfő helyettese kétnapos moldovai látogatása során látogatott el a szeparatista Dnyeszteren túli területre. Rogozin emlékeztetett: az utóbbi időben ritkábbak voltak a két fél közötti találkozók, miután az orosz delegációk számára megnehezült a beutazás a régióba. Ukrajna ugyanis még tavaly megtiltotta, hogy a területén keresztül kapjanak utánpótlást a Transznisztriában állomásozó orosz egységek, és megerősítette a régióval közös határszakaszát, ráadásul Moldova is szigorú ellenőrzésnek veti alá a területén keresztül Transznisztriába tartó orosz egységeket.
Rogozin, aki egyben Vlagyimir Putyin orosz elnök transznisztriai megbízottja, azt javasolta a tiraszpoli vezetőknek, hogy küldjenek megfigyelőket az orosz–moldovai gazdasági együttműködési bizottság ülésére, amelyet a tervek szerint az év végén rendeznek meg Moszkvában. Rogozin még egy nappal korábban, a moldovai fővárosban, Chișinăuban közölte, hogy az általa társelnökként vezetett testület novemberben ül össze.
Az orosz kormányfő-helyettes egyúttal figyelmeztette Moldovát az ukrán radikálisok lehetséges provokációira, akik a feszültség fokozására használhatják ki a térségben Moldovávak közösen bonyolított missziókat. Mint mondta, a moldovai politikusoknak figyelniük kell Ukrajnára Transznisztria kapcsán. „Moszkva a kapcsolatok normalizálására törekszik Moldovával, de Chișinăunak figyelnie kell\" – szögezte le. Rogozin egyébként Chișinăuba érkezésekor azt mondta: az orosz MTC mobilszolgáltatótól „Isten hozta Romániában!\" szövegű SMS-t kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!