Szemtől szemben. Moszkva szerint az Oresnyik ballisztikus rakétával figyelmeztetést küldtek a Nyugatnak
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televízió műsorában.
2024. november 28., 09:312024. november 28., 09:31
„A jelzés nagyon világos és egyértelmű – fejezzék be. Ne tegyék ezt többé, ne lássák el Kijevet mindennel, amit csak akar, ne bátorítsák őket újabb katonai kalandokra, ezek túl veszélyesek. Mert közeledik az idő, amikor már nem lehet más lehetőség, mint elismerni, hogy az Egyesült Államok, a NATO és mások, akik Kijev oldalán (…) játsszák ezt a játékot, teljesértékű részeseivé váltak ennek a konfliktusnak” – mondta Rjabkov.
A helyettes tárcavezető szerint Oroszország nem hiszi, hogy a tárgyalások ideje lejárt, de, mint mondta, most erősebb eszközökre van szüksége, hogy álláspontját hallhatóvá tegye. Ide sorolta azt az üzenetet, amelyet az Oresnyik bevetése küldött.
„Nagyon veszélyes illúzió, amelyben úgy tűnik, (a nyugati államok) élnek, mégpedig az, hogy képesek lesznek egy bizonyos ponton stratégiai győzelmet aratni Oroszország felett.
– hangsúlyozta Rjabkov az MTI szerint.
A diplomata a felelősségteljes magatartás megnyilvánulásának nevezte, hogy Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításáról.
Mint mondta, Moszkva támogatja ezt a gyakorlatot és ugyanezt várja el Washingtontól is.
Emlékeztetett rá, hogy a ballisztikus rakéták tesztindításairól szóló értesítésekről 1989-ben kötöttek megállapodást. Mint mondta, ez a gyakorlat segít csökkenteni az elszámítás és a veszélyes tévedések kockázatát.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke szerdán kijelentette, hogy
Hangot adott álláspontjának, miszerint Joe Biden amerikai elnök kormányzata megkeseredett és feldúlt a választási vereség miatt.
„Tudatában kell lennünk, hogy agóniájukban továbbra is képesek a legvakmerőbb lépésekre. Erre mindig készen kell állnunk, nincs jogunk kiengedni” – mondta.
Az orosz kormányzati szervek álláspontját elmagyarázó obyasnayem.rf portál a Telegram-csatornáján infografikában azt közölte, hogy az Oresnyik rakétája nukleáris változatban akár 900 kilotonna (45 hirosimányi) összteljesítményű nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas lesz.
A tájékoztatás értelmében
Az Oresnyik maximális hatótávolsága a portál szerint 5,5 ezer kilométer. A rakéta sebessége 10 Mach (óránként 12 380 kilométer), és akár másfél tonnás robbanótöltetet is hordozhat.
Vlagyimir Putyin elnök november 22-én az orosz védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel megtartott találkozón elmondta, hogy az Oresnyik rendszert a hadászati rakétaerőknél fogják rendszerbe állítani.
Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka a Vesztnyik Vojennogo Obrazovanyija című hadtudományi folyóiratban azt hangoztatta, hogy
A tábornok szerint mára a hadászati rakétaerőknél bevezették az ötödik generációs Jarsz és Avangard rakétarendszert, és folytatódik a munka a legújabb, folyékony hajtóanyagú nehézrakétával ellátott, silóban állomásoztatott Szarmat rakétarendszer hadrendbe állításán.
„Az állami program teljesítése lehetővé tette a rakétaezredek átfegyverzésének egyenletes ütemű biztosítását, és ma már a hadászati rakétaerők harci állományában a modern rakétaeszközök aránya meghaladja a 88 százalékot” – közölte a parancsnok.
Eközben Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén arról beszélt:
„Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen” – hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. „Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció” – figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.
Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát.
Kahl a BND értékeléseire hivatkozott, miszerint magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”.
A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet: „Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni”.
vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.
Eközben Richard Dearlove, az MI6 volt vezetője a Sky Newsnak szerdán egyenesen arról beszélt:
„Azt hiszem, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az oroszok azt hiszik, hogy háborús állapotban vannak velünk” – mondta Dearlove.
Dearlove megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai háborúja azzal a kockázattal jár, hogy „globális konfliktussá” eszkalálódik.
Dearlove szerint a konfliktus már túlterjedt Ukrajna határain.
„Donald Tusk háború előtti helyzetnek nevezte a helyzetet” – mondta Dearlove. „Szerintem téved. Szerintem ez egy tényleges háború”.
Dearlove szerint
Az európai, amerikai és brit hírszerző szolgálatok igazgatói úgy jellemezték Oroszországot, hogy „elvadult” – mondta.
Az orosz különleges szolgálatokat Európa-szerte összefüggésbe hozták szabotázsakciókkal, köztük kibertámadásokkal, kémkedéssel és választási beavatkozásokkal. A NATO-hoz való 2023-as csatlakozása óta Finnország a szomszédos Oroszországból érkező hibrid támadások erősödésére panaszkodott.
Az orosz agresszió fokozódásával a nyugati koalíció szakadás előtt állhat, mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök közelgő beiktatása változást jelez Washington Európának, a NATO-nak és Ukrajnának nyújtott támogatásában.
A nyugati nemzetek most „nagyon veszélyes helyzetben vannak” – mondta Dearlove.
„Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk, és Oroszországgal valószínűleg jobb, ha valamiféle párbeszédet folytatunk, mintha egyáltalán nem lenne kapcsolat. Szóval nem zárom ki ezt” – mondta.
„De azt hiszem, jelenleg nem vagyok benne biztos, hogy Oroszország olyan hangulatban vagy helyzetben van, hogy nagyon könnyű lenne Putyinnal tárgyalni” – tette hozzá
Eközben
ideértve a kijevi vezetés katonai segélyezését is további befektetésekkel a hadianyagtermelésbe.
„Elkötelezettek vagyunk az elrettentés, védelmünk, ideértve a hagyományos és hibrid támadásokkal szembeni ellenállóképesség erősítése, valamint az Oroszország és az Oroszországot segítő államok elleni szankciók kiszélesítése mellett” – áll Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország vezetőinek közös nyilatkozatában.
– jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint az országcsoport eddig összesen 24 milliárd euróval támogatta a kijevi vezetést.
Nyugalmazott tábornok Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmehbízottja
Keith Kellogg altábornagyot, korábbi alelnöki nemzetbiztonsági tanácsadót jelölte ki Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottnak Donald Trump, az Egyesült Államok leendő elnöke.
„Közösen biztosítani fogjuk a békét az erő által, valamint Amerikát és a világot ismét biztonságossá tesszük” – tudatta közleményében a november 5-én újból elnökké választott republikánus párti politikus.
A 80 éves Keith Kellogg 1967-től 2003-ig szolgált az Egyesült Államok hadseregében.
Háborús tapasztalatát a többi között a vietnámi hadszíntéren és az 1990-1991-es Öböl-háborúban szerezte, valamint részt vett az Egyesült Államok 1989-es panamai katonai beavatkozásában is.
Kellog Trump első hivatalba lépésétől a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának ügyvivő titkára volt, majd 2018 áprilisától Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott.
Keith Kellogg egyike volt Donald Trump azon korábbi munkatársainak, aki nyáron ukrajnai béketervet dogozott ki, amelynek lényege, hogy az Egyesült Államok annak fejében garantálná a további katonai segítséget Ukrajna számára, amennyiben Kijev béketárgyalást kezd Moszkvával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!