Moszkva: a hiperszonikus rakéta figyelmeztetés a Nyugatnak, nyugati illetékesek szerint nem kizárható a háború Oroszországgal

– hangsúlyozta Rjabkov az MTI szerint.

A diplomata a felelősségteljes magatartás megnyilvánulásának nevezte, hogy Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításáról.

Mint mondta, Moszkva támogatja ezt a gyakorlatot és ugyanezt várja el Washingtontól is.

Emlékeztetett rá, hogy a ballisztikus rakéták tesztindításairól szóló értesítésekről 1989-ben kötöttek megállapodást. Mint mondta, ez a gyakorlat segít csökkenteni az elszámítás és a veszélyes tévedések kockázatát.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke szerdán kijelentette, hogy

Hangot adott álláspontjának, miszerint Joe Biden amerikai elnök kormányzata megkeseredett és feldúlt a választási vereség miatt.

„Tudatában kell lennünk, hogy agóniájukban továbbra is képesek a legvakmerőbb lépésekre. Erre mindig készen kell állnunk, nincs jogunk kiengedni” – mondta.

Az orosz kormányzati szervek álláspontját elmagyarázó obyasnayem.rf portál a Telegram-csatornáján infografikában azt közölte, hogy az Oresnyik rakétája nukleáris változatban akár 900 kilotonna (45 hirosimányi) összteljesítményű nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas lesz.

A tájékoztatás értelmében

Az Oresnyik maximális hatótávolsága a portál szerint 5,5 ezer kilométer. A rakéta sebessége 10 Mach (óránként 12 380 kilométer), és akár másfél tonnás robbanótöltetet is hordozhat.

Vlagyimir Putyin elnök november 22-én az orosz védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel megtartott találkozón elmondta, hogy az Oresnyik rendszert a hadászati rakétaerőknél fogják rendszerbe állítani.

Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka a Vesztnyik Vojennogo Obrazovanyija című hadtudományi folyóiratban azt hangoztatta, hogy

A tábornok szerint mára a hadászati rakétaerőknél bevezették az ötödik generációs Jarsz és Avangard rakétarendszert, és folytatódik a munka a legújabb, folyékony hajtóanyagú nehézrakétával ellátott, silóban állomásoztatott Szarmat rakétarendszer hadrendbe állításán.

„Az állami program teljesítése lehetővé tette a rakétaezredek átfegyverzésének egyenletes ütemű biztosítását, és ma már a hadászati rakétaerők harci állományában a modern rakétaeszközök aránya meghaladja a 88 százalékot” – közölte a parancsnok.

Eközben Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén arról beszélt:

„Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen” – hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. „Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció” – figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.

Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát.

Kahl a BND értékeléseire hivatkozott, miszerint magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”.

A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet: „Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni”.

vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.

Eközben Richard Dearlove, az MI6 volt vezetője a Sky Newsnak szerdán egyenesen arról beszélt:

„Azt hiszem, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az oroszok azt hiszik, hogy háborús állapotban vannak velünk” – mondta Dearlove.

Dearlove megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai háborúja azzal a kockázattal jár, hogy „globális konfliktussá” eszkalálódik.

Dearlove szerint a konfliktus már túlterjedt Ukrajna határain.

„Donald Tusk háború előtti helyzetnek nevezte a helyzetet” – mondta Dearlove. „Szerintem téved. Szerintem ez egy tényleges háború”.

Dearlove szerint

Az európai, amerikai és brit hírszerző szolgálatok igazgatói úgy jellemezték Oroszországot, hogy „elvadult” – mondta.

Az orosz különleges szolgálatokat Európa-szerte összefüggésbe hozták szabotázsakciókkal, köztük kibertámadásokkal, kémkedéssel és választási beavatkozásokkal. A NATO-hoz való 2023-as csatlakozása óta Finnország a szomszédos Oroszországból érkező hibrid támadások erősödésére panaszkodott.

Az orosz agresszió fokozódásával a nyugati koalíció szakadás előtt állhat, mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök közelgő beiktatása változást jelez Washington Európának, a NATO-nak és Ukrajnának nyújtott támogatásában.

A nyugati nemzetek most „nagyon veszélyes helyzetben vannak” – mondta Dearlove.

„Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk, és Oroszországgal valószínűleg jobb, ha valamiféle párbeszédet folytatunk, mintha egyáltalán nem lenne kapcsolat. Szóval nem zárom ki ezt” – mondta.

„De azt hiszem, jelenleg nem vagyok benne biztos, hogy Oroszország olyan hangulatban vagy helyzetben van, hogy nagyon könnyű lenne Putyinnal tárgyalni” – tette hozzá

Eközben

ideértve a kijevi vezetés katonai segélyezését is további befektetésekkel a hadianyagtermelésbe.

„Elkötelezettek vagyunk az elrettentés, védelmünk, ideértve a hagyományos és hibrid támadásokkal szembeni ellenállóképesség erősítése, valamint az Oroszország és az Oroszországot segítő államok elleni szankciók kiszélesítése mellett” – áll Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország vezetőinek közös nyilatkozatában.

– jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint az országcsoport eddig összesen 24 milliárd euróval támogatta a kijevi vezetést.