Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Orosz részről ugyan valóban felmerült, hogy létre kellene hozni a szárazföldi összeköttetést Moldova szakadár régiójával, Transznisztriával, azonban ennek a megvalósítása katonai szempontból nehezen kivitelezhető lenne – közölte a Krónika kérdésére Barabás T. János elemző. Mint ismert, Moldovában aggódnak egy jövő évi orosz offenzíva miatt.
2022. december 22., 17:142022. december 22., 17:14
Bár az orosz célok között valóban szerepel szárazföldi összeköttetés megteremtése Moldova többségében oroszajkú szakadár régiójával, Transznisztriával, a Moldova elleni orosz támadás jelen állás szerint kevésbé tűnik valószínűnek – vélte a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy – mint arról beszámoltunk – Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója szerint a moldovai hatóságok attól tartanak, Oroszország célja továbbra is az, hogy az Ukrajna elleni háború során elérjen Moldováig.
Felvetésünkre, van-e valamilyen valóságalapja annak, hogy Oroszország Moldova irányába próbáljon nyomulni a jelenlegi körülmények között, a kolozsvári születésű elemző – aki Romániában és Moldovában is szolgált diplomataként – elmondta: 2022 április 22-én Rusztam Minnekajev tábornok, az Oroszországi Középső Katonai Körzet parancsnoka felvázolta országa Ukrajna elleni háborúja második szakaszának célját.
„A Kreml hivatalosan hallgatott az üggyel kapcsolatban, az orosz külügyminisztérium pedig cáfolta, hogy tervei lennének a Dnyeszteren túlra vonatkozóan. Ám nem sokkal ezután, április végén a Dnyeszteren túli hatóságok kijelentették, hogy »a köztársaság érdekeinek védelmében fognak döntéseket hozni». Mivel Transznisztria de facto az FSZB és a GRU biztonsági szolgálatai által működtetett orosz hadműveleti bázis, ez vagy egyesülést jelentett Oroszországgal, vagy katonai előkészületeket Moszkva ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására. Az egyesített orosz és transznisztriai szeparatista katonai kontingensek vannak olyan erősek, mint a moldovai fegyveres erők. Tiraszpol hadereje nagyjából egy-két orosz gépesített zászlóaljból áll, 8000 helyi segéderővel együtt, amelyek túlnyomórészt könnyű gyalogságból és az MGB (a KGB utódja) félkatonai biztonsági erőiből állnak. Ebben a számban azonban túl kicsik ahhoz, hogy önállóan részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban” – mutatott rá Barabás T.
Kérdésünkre, miszerint megelégedne Moszkva Transznisztria elcsatolásával, vagy egész Moldovát megszállná, az elemző úgy válaszolt: ezt csak Vlagyimir Putyin elnök tudja, minden más spekuláció.
„A józan ész azt diktálná, hogy minden európai hódító háború őrültség, gazdasági és biztonsági szempontból is össze vagyunk kapcsolva.
2022 őszén utcai tüntetések és rendzavarások zajlottak Moldovában, amelyek növekvő gazdasági problémákért a kormány lemondását követelték, és oroszbarát politikai fordulatot szorgalmaztak. Ezen megmozdulások fő szervezője Ilan Șor moldovai üzletember és politikus volt. A Șor Párt 8%-kal rendelkezik a parlamentben, de vezetője, az oroszbarát politikát folytató Ilan Șor az ügyészségi korrupciós vádak elől szökésben van Izraelben.
A moldáv nyugatbarát média több alkalommal lehozott híreket, amelyeknek forrásaként az ukrán titkosszolgálatot, a SZBU-t jelölték meg, és amelyek a tüntetések mögötti orosz kormányzati támogatást tárják fel. Ezen információk hátasára az US Treasury – az amerikai pénzügyminisztérium – szankciókat hozott Ilan Șor és más oroszbarát politikusok ellen. Az Egyesült Államok ezen szankciót bejelentő dokumentuma szerint moldovai és amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy a Kreml Moldovát aláásó erőfeszítései csak fokozódhatnak, ha Ukrajnában további veszteségeket szenved el az orosz hadsereg. A dokumentum rámutat: az utóbbi időben, amikor Oroszország katonai kudarcokkal és az ukrajnai brutális fellépése miatti globális felháborodással szembesül, Oroszország ügynökei egyre kétségbeesettebb intézkedéseket fontolgatnak, hogy megakadályozzák befolyásának további erózióját.
– hangsúlyozta.
„Személy szerint ennek igen kevés valószínűségét látom, mert egy Odessza környéki tengerészgyalogsági partraszállásnak alig van esélye a sikerre, tekintve a várható erős ukrán ellenállást. A Krím felől, szárazföldön pedig még kevesebb esélyük van az oroszoknak eljutni Chișinăuba. A háború a Donbaszban fog eldőlni, ennek függvénye részben Moldova sorsa is” – mutatott rá az elemző.
Lapunk azon kérdésére, hogy milyen hatással járna mindez Romániában, elmondta:
„Annak a valószínűsége, hogy a NATO-tag Romániát is megtámadja a Kreml, nagyon alacsony. A gazdasági következmények súlyosak lennének, mindenkire nézve. Meglátásomban az ukrajnai háború 2023 végéig el fog tartani, és a gazdasági károk máris megvannak, nem beszélve ukrán szomszédaink szenvedéséről, és moldáv barátaink nehéz sorsáról” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
A Moldovai Köztársaság európai uniós tagjelöltsége után radikálisabb hangra váltott a Dnyeszter folyótól keletre fekvő szakadár régió, Transznisztria.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Pakisztán kérésére meghosszabbítja az Iránnal kötött fegyverszünetet, és folytatja az iráni kikötők blokádját.
Elnök úrral egyetértettünk abban, hogy a múltat magunk mögött hagyjuk – jelentette ki Magyar Péter, Magyarország leendő kormányfője, miután budapesti irodájában fogadta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.
Garanciát kért Magyar Péter leendő miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfőtől arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi. Erről a Tisza Párt elnöke számolt be kedden Facebook-oldalán.
Elvárom, hogy az RMDSZ a jövőben szigorúan tartózkodjon az anyaországi pártpolitikába történő bármilyen beavatkozástól – szögezte le Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország leendő kormányfője a Facebook-oldalán kedden megosztott videóban.
Volodimir Zelenszkij elnök egy hétfői interjúban kétségeit fejezte ki a béketárgyalásokkal kapcsolatban, miközben az amerikai küldöttek, Steve Witkoff és Jared Kushner várhatóan találkoznak az ukrán tisztségviselőkkel.
Irán „tárgyalni fog” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn, a Pakisztánban várható újabb béketárgyalások előtt.
Gratulált a bolgár választások győztesének az Európai Bizottság elnöke hétfőn.
Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón a lemondásra felszólított közjogi méltóságok távozásáról, a háborús vészhelyzet meghosszabbításáról, és egy lehetséges új alaptörvényről is beszélt.
Családi vitát követő lövöldözésben hét saját gyermekét lőtte le az a férfi, aki vasárnap reggel nyitott tüzet rokonaira, és összesen nyolc gyermeket ölt meg az Egyesült Államok Louisiana államában – közölték a hatóságok hétfőn.
A hivatalba lépő magyar kormánnyal folytatott tárgyalások hozzájárulhatnak az uniós források felszabadításához – jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!