Ha nem sikerül elérni, hogy Oroszország is hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és a destabilizáció mérsékléséhez Kelet-Ukrajnában, akkor a szankciók harmadik körének, a mélyreható, az orosz gazdaságot széles körben érintő büntetőintézkedéseknek a bevezetését is meg kell fontolni – közölte Angela Merkel német kancellár a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoport, a G7 vezetőinek munkavacsoráját követően szerdán Brüsszelben.
2014. június 05., 16:542014. június 05., 16:54
A kancellárasszony (képünkön) elmondta: a G7 üdvözli, hogy ha nehézségek dacára is, de sikerült megtartani az elnökválasztást Ukrajnában, a munkavacsora során azonban többen aggodalmuknak adtak hangot a Luhanszkban és Donyeckben tapasztalható, „súlyos destabilizációs törekvések” miatt. „Nem engedhetjük meg a további destabilizációt” – jelentette ki Angela Merkel.
A német kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a G7 eddig is egységesen lépett fel, és most is azt az üzenetet fogja megfogalmazni, hogy Oroszországnak hozzá kell járulnia a feszültség csökkentéséhez, el kell ismernie az új ukrán vezetést, és meg kell akadályoznia, hogy Oroszországból fegyverek és fegyveresek szivárogjanak át Ukrajnába.
Angela Merkel arról is szólt, hogy június végi csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői is visszatérnek majd a kérdésre, és mérlegelni fogják, szükség van-e további szankciókra.
Utalt a büntetőintézkedések körének kiterjesztésére a szerdai munkavacsora után kiadott közös közlemény is.
„Készek vagyunk mélyíteni a célzott szankciókat, és Oroszország számára újabb költségeket jelentő, további korlátozó intézkedéseket fontolóra venni, ha az események ezt megkövetelik” – fogalmaztak a Hetek a nyilatkozatban.
Francois Hollande francia elnök a megbeszéléseket követően szintén arról beszélt, hogy elengedhetetlen, hogy Moszkva párbeszédet kezdjen az új kijevi vezetéssel. Mint mondta: Petro Porosenkót már az elnökválasztás első fordulójában, nagy többséggel választották meg.
Vlagyimir Putyon orosz elnök jelezte: kész beszélni Porosenkóval a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulójának alkalmából pénteken tartandó franciaországi ünnepségen. Az orosz államfő ezt a francia médiának adott szerdai interjújában közölte.
„Senkit nem fogok kerülni és nyilvánvalóan mindenkivel beszélni fogok\" – válaszolt Putyin arra az újságírói kérdésre, hogy kezet fog-e Porosenkóval és beszélni fog-e vele. A francia Europe 1 kereskedelmi rádiónak és a szintén francia TF1 tévécsatornának adott interjújában kifejtette: az ukrán hatalomnak párbeszédet kell kezdenie saját lakosságával, mégpedig nem harckocsikkal és repülőkkel, hanem tárgyalások formájában.
Putyin egyúttal arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mutassa be a kelet-ukrajnai orosz katonai beavatkozásra vonatkozó bizonyítékait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!