Merkel: új európai menekültügyi politikára van szükség

A konzervatív CDU elnöke arra a kérdésre, hogy osztja-e a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnökének véleményét, miszerint a magyarországi határkerítés „az EU szégyene”, azt mondta, hogy „egyáltalán nem kielégítő a helyzet”, és az eddigi „jogi keret, a dublini megállapodás már nem érvényes”, mert egyes tagállamok nem tudják betartani az előírásokat, máshol pedig nem végzik el megfelelően a menedékkérők regisztrációját.

Ebben a helyzetben új uniós menekültügyi politikára van szükség. Ez lesz „a következő nagy európai projekt, amelyben megmutatjuk, hogy tudunk-e közösen cselekedni” – mondta a kancellár.

Merkel hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni a menekültügyi ellátás normáit és színvonalát, és közösen kell megvizsgálni azt is, hogy mely harmadik országokat szükséges besorolni az úgynevezett biztonságos származási országok közé.

Hozzátette, hogy az új közös politikáról már tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és konzultál majd Francois Hollande francia államfővel.

A németországi helyzetről szólva hangsúlyozta: a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok meg tudnak birkózni a feladatokkal, de csak akkor, ha nem „normál üzemmódban” dolgoznak. Minden személyi tartalékot mozgósítani kell, új központi befogadó állomásokat kell létesíteni és fel kell számolni a sátortáborokat – sorolta a kancellár.

Merkel elítélte a menedékkérőket befogadó állomások elleni támadásokat. Azt mondta, hogy az ilyen intézmények és a Németországban védelmet kérő emberek elleni erőszak „nem méltó országunkhoz”, és „minden embernek joga van ahhoz, hogy emberként bánjanak vele”.

A nyugat-balkáni származású menedékkérők magas arányával kapcsolatban azt mondta: az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytató országokról van szó, ami azt jelenti, hogy a demokratikus viszonyok és a humanitárius körülmények jobbak, mint például a polgárháború sújtotta Szíriában. A gazdasági gondokra, a munkanélküliségre és a szegénységre hivatkozva pedig a menekültügyi rendszerben nem lehet jogot szerezni a németországi tartózkodásra.

„Nem adhatunk menedékjogot mindenkinek, aki azt gondolja, hogy nálunk van esélye munkát szerezni”, és el kell kerülni, hogy a menekült státus megszerzésének „hamis reménye” megerősödjön, mert akkor „nem tudunk megfelelően segíteni mindazoknak, akik a védelmünkre szorulnak” – mondta Merkel.

A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.

Eközben kiderült: nagyságrenddel, mintegy 150 főre csökkent azok száma, akik a veszélyekkel dacolva éjjelente megpróbálnak átkelni a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagúton. A helyzet javulása Calais-nál a fokozott biztonsági intézkedéseknek, köztük az újonnan emelt kerítéseknek köszönhető, de ezek hosszú távon nem jelentenek megoldást – közölte a létesítményt üzemeltető Eurotunnel a BBC brit közszolgálati médiatársaság hétfői jelentése szerint.

Bár a dzsungelként emlegetett menekülttábor egyre nő – a BBC helyszíni riportja szerint már egyfajta kisváros: boltokkal, iskolákkal és imádkozásra alkalmas helyekkel –, azok száma, akik éjszakánként megpróbálnak vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átjutni az alagút brit oldalára, az egy hónappal ezelőtti kétezerről hozzávetőleg 150-re csökkent, és egyre többen gondolják úgy, hogy inkább Franciaországban szeretnének maradni. A kerítéseknek nagy hasznát vették, de az alagút üzemeltetője szerint a 150 körüli létszám is elfogadhatatlan.

„A kerítések rövid és talán középtávon megoldást jelentenek, hosszú távon azonban csak ott fejtik ki hatásukat, ahol állnak. Egyszerűen más utakat fognak keresni a menekültek” – mondta Pascal Aerts, a calais-i illegális bevándorlók táborát őrző rendőrök vezetője, hozzátéve, hogy a menekültválság megoldását nem Calais-nál fogják megtalálni, politikai rendezésre van szükség.

Felfüggesztett börtönre ítéltek egy román embercsempészt
Egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönre ítélte jogerősen, gyorsított eljárásban a Budakörnyéki Járásbíróság azt a román férfit, aki 200 euróért huszonkét szír határsértőt próbált teherautójával Budapestről Németországba fuvarozni, de az M1-es autópályán lebukott. A huszonkét szír több embercsempész közreműködésével augusztusban érkezett Magyarországra, majd Budapesten egy ismeretlenül maradt férfival megállapodtak: fejenként 300-450 euróért sofőrt szerez számukra, aki elszállítja őket Németországba.
Az ügy gyanúsítottjává vált román sofőr – aki vállalta a fuvart – az M1-es autópálya Sasfészek pihenőhelyéig jutott, ahol őt, valamint kisteherautóját és utasait egy közúti ellenőrzésen igazoltatták. A szír utasok nem tudták igazolni jogszerű magyarországi tartózkodásukat, így az őket szállító férfit embercsempészés miatt őrizetbe vették, majd a vádemelést követően két napon belül 1 év 8 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönre ítélték, és 2 évre kiutasították Magyarországról.