
Vlagyimir Putyin és Angela Merkel 2018-as találkozója
Fotó: Bundesregierung/Kugler
Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölete a nyugati demokratikus modell ellen irányul, és szét akarja rombolni az Európai Uniót – jelentette ki Angela Merkel volt német kancellár kedden Berlinben, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatban.
2022. június 08., 08:162022. június 08., 08:16
A volt kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen – amely az első nagyobb szabású nyilvános szereplése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta – Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta, hogy az orosz elnök már egy 2007-ben Szocsiban folytatott tárgyalásukon közölte vele, hogy a Szovjetunió összeomlását tartja a huszadik század legnagyobb tragédiájának, mire ő azt mondta, hogy a Szovjetunió összeomlása az élete „legszerencsésebb fejleménye” volt, hiszen szabad lett. Hozzátette: már akkor világos volt, hogy „nagy véleménykülönbség” van közöttük, és ez az évek során tovább mélyült.
mert a közép-, és kelet-európai térség ugyan 1989–90-ben megszabadult a kommunista diktatúrától és előre haladt az európai egységfolyamat, de nem sikerült fenntartható viszonyt kialakítani Oroszországgal, és nem sikerült kialakítani olyan „biztonsági architektúrát” Európában, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút.
A 2008-as bukaresti NATO-csúcsról szólva kiemelte: részben éppen azért ellenezte az úgynevezett tagsági akcióterv beindítását Ukrajna számára, mert tudta, hogy Vlagyimir Putyin „hadüzenetként” értékelné ezt a lépést. Részben pedig azért, mert Ukrajna akkoriban „oligarchák által uralt ország” volt, amelynek nem lett volna helye a NATO-tagok körében. Hangsúlyozta:
„A diplomáciai erőfeszítések kudarca nem azt jelenti, hogy ezek az erőfeszítések ne lettek volna helyesek” – mondta Angela Merkel.

Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
Az orosz–ukrán konfliktus politikai rendezéséről Németország és Franciaország közvetítésével 2015 februárjában kötött minszki megállapodással kapcsolatban kiemelte, hogy az viszonylagos „nyugalmat” teremtett, és az időközben eltelt hét évben Ukrajna sokat fejlődött és erősödött. Ezt mutatja a bátor védekezés is az orosz támadás ellen. A minszki megállapodás azonban „már történelem”, mert az orosz támadás teljesen megváltoztatta a helyzetet. Ukrajna olyan helyzetbe került, mint Kelet-Németország 1953-ban, Magyarország 1956-ban vagy Csehszlovákia 1968-ban,
„A katonai elrettentés az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért” – tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az orosz elnök Ukrajna elleni támadása „fordulópont”, „óriási tragédia”, és semmivel sem igazolható, „brutális” szakítás a nemzetközi jog előírásaival, amely nemcsak az ukrán, hanem az orosz népnek is nagy szenvedést okoz. Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfogásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus, és a saját útját járó ország legyen. Ugyanígy gyűlöli és szét akarja rombolni az Európai Uniót is, amely felfogása szerint a legfőbb ellenség, a NATO „előszobája” – mondta Angela Merkel.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!