Merkel és Hollande békés megoldást szorgalmazott Kijevben

Az ukrán elnöki hivatal által péntekre virradóra kiadott közlemény szerint mindhárom fél a minszki megállapodás betartását szorgalmazta.

A három államvezető a szeptemberi minszki megállapodásokkal összhangban azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz-ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólított. További részleteket nem közölt az elnöki hivatal az ötórás egyeztetés tartalmáról. Angela Merkel és Francois Hollande pénteken Moszkvában folytatja közvetítési kísérleteit.

Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza.

„Azok a megbeszélések, amelyeket most folytatunk, azon alapulnak, hogy a Donyec-medence különleges helyzete csakis úgy valósulhat meg, hogy az ukrán vezetés kontroll alatt tartja az ottani folyamatokat, valamint megmarad ellenőrzése az orosz-ukrán határ fölött” – fejtette ki Perebijnisz. Hozzátette: azt, hogy milyen szintű decentralizáció menjen végbe Ukrajnában, azt az ukrán parlamentben és a vezetésben vitatják majd meg.

Más, ugyancsak az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ orosz hírügynökségnek: Hollande a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását\" kívánta javasolni Porosenkónak a Dnyeszter menti köztársaságban kialakult helyzet mintájára.

Olyan hírek is megjelentek az ukrán és a külföldi sajtóban, hogy a német kancellár és a francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatait tárta a kijevi vezetők elé, de az UNIAN ukrán hírügynökség által péntek reggel idézett Valerij Csalij, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője ezt határozottan cáfolta. Leszögezte, hogy a megbeszélésen a szeptemberi minszki egyezmények végrehajtásáról volt szó, és mindnyájan egyetértettek abban, hogy ezek a dokumentumok képezik a válság megoldásának az alapját.

Csalij azt is cáfolta, hogy Merkel és Hollande Kijev után egyenesen Moszkvába repül. Mint mondta, a Porosenkóval tartott, késő éjszakába nyúló megbeszélés után ők Berlinbe repültek, és „talán\" pénteken tárgyalnak majd Moszkvában Putyinnal az ukrán válság rendezéséről.

Kimenekítik a polgári lakosságot Debalcevéből

Megkezdődött a polgári lakosság kimenekítése péntek reggel a kelet-ukrajnai Debalcevéből, amely a kormányerők és az oroszbarát szakadárok közötti súlyos harcok színtere volt az elmúlt napokban.

Zorjan Skirjak, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Facebook-oldalán közölte, hogy létrejött a humanitárius folyosó, és megkezdődött a civil lakosság kimenekítése a városból – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Eduard Baszurin, a „donyecki népköztársaság\" fegyveres erőinek parancsnoka csütörtök éjjel ajánlott fel Debalceve térségére vonatkozóan fegyvernyugvást az ukrán fegyveres erőknek, hogy a város lakói elhagyhassák az ostromlott települést. Az ukrán fél elfogadta a javaslatot. A tűzszünetnek péntek reggel, helyi idő szerint 9 órakor kellett életbe lépnie a donyeckiek javaslata szerint.

A 45 ezer fős Debalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donyecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is, ezért stratégiai jelentőségű.

A szakadárok hadművelete Debalceve és a környékbeli városok visszafoglalására egy hete kezdődött, a donyeckiek dél felől, a luhanszkiak északról támadták az ukrán haderőt, és megpróbálták körülzárni az ott állomásozó több ezer ukrán katonát és gárdistát.

Az AFP újságírójának beszámolója szerint a térség péntek reggel kihalt és nyugodt volt, de több gépkocsi hagyta el a várost, mint a korábbi napokban.

Az elmúlt napokban az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió vezetői is megkongatták a vészharangot a kelet-ukrajnai Debalcevében rekedt civil lakosság sorsa miatt, azonnali tűzszünetre szólították fel a szembenálló feleket, hogy ki lehessen menekíteni őket a háborús övezetből.