Elmeorvosi problémái voltak Christoher Sean Harper-Mercernek, aki csütörtökön fegyveres támadást hajtott végre saját főiskolai csoporttársai ellen az Oregon állambeli Roseburgben – derült ki pénteken hivatalos és rendőrségi forrásokra hivatkozó tájékoztatásokból.
2015. október 03., 14:132015. október 03., 14:13
A 26 éves ámokfutó, mielőtt rendőrök végeztek volna vele, kilenc embert lőtt agyon. John Hanlin megyei seriff péntek délután közölte az áldozatok kilétét, akiknek életkora 18 és 67 év között volt. A seriff egyúttal hivatalosan megerősítette Harper-Mercer korábban csak a sajtóból ismert személyazonosságát.
A rendőrség szerint Harper-Mercernél, aki repeszálló mellényt viselt, a támadáskor hat lőfegyver - egy .556-ös kaliberű, félautomata Del-Ton karabély és öt pisztoly, köztük egy 9 milliméteres Glock és egy .40-es kaliberű Smith & Wesson, valamint egy ugyanilyen kaliberű Taurus, illetve öt tartalék tár volt. Otthonában a házkutatás során további hét fegyvert találtak. Valamennyit törvényesen szerezte be.
Az elkövetőről hivatalos katonai forrásból kiderült, hogy 2008-ban mintegy egy hónapig szolgált a hadseregben, ahonnan azonban az alapkiképzést követően – egyelőre meg nem nevezett okok miatt – leszerelték.
A támadó, aki maga is a Umpqua Városi Főiskola hallgatója, mi több, az általa megtámadott hallgatói csoport tagja volt, sajtóértesülések szerint a nácizmus, a rasszizmus és a Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorszervezet szimpatizánsa volt, érdeklődött a fegyveres ámokfutók iránt, és gyűlölte az intézményes vallást. Szomszédjai szerint indulatos ember volt, aki nem szerette a társaságot, és még csak nem is köszönt.
Az NBC szerint Harper-Mercer „egy több oldalas, gyűlölettel teli\" nyilatkozatot hagyott a főiskolai előadóteremben. A sebesültek hozzátartozói szerint a támadó a vallásukról kérdezte az áldozatait, mielőtt agyonlőtte őket.
Barack Obama elnök, aki elrendelte, hogy az amerikai zászlókat a keddi naplementéig eresszék félárbocra, pénteken megígérte, hogy elnökségének hátralévő részét a fegyveres erőszak elleni fellépésre kívánja felhasználni. Azonban nem a törvényalkotás terén próbál meg fellépni – amit eleve lehetetlenné tesz, hogy a kongresszus mindkét házában a republikánusok vannak többségben – hanem a problémának a közvéleményben való tudatosítása terén.
„Rendszeresen fogok erről beszélni, politikai kérdést fogok csinálni belőle. Mert a tétlenségünk politikai döntés” – mondta azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban néhány hónapos rendszerességgel megismétlődnek a lőfegyverrel elkövetett csoportos emberölések.
Úgy vélekedett, hogy kevesebb lenne a gyilkosságok száma, ha nehezebbé válna a fegyverhez jutás. Arra bátorította az amerikaiakat, hogy olyan politikusokat válasszanak meg, akik az általa helyesnek mondott álláspontot képviselik.
Jeb Bush republikánus elnökjelölt-aspiráns bírálatok kereszttüzébe került, miután pénteken Dél-Karolinában a fegyvertartás megszigorítása és a kérdésbe való kormányzati beavatkozás ellen érvelve az oregoni esetről kijelentette: „ilyen dolgok előfordulnak\".
Harper-Mercernek egyébként csütörtökön egy 30 éves iraki veterán, Chris Mintz megpróbálta útját állni a tanterem bejáratánál. Mintz hét lövést kapott, és hétórás életmentő műtéten esett át. A testépítő és harcművészetekkel is foglalkozó, a főiskolán fitneszedzőnek tanuló volt katona kisfia pont a támadás napján, csütörtökön volt 6 éves.
Az Umpqua főiskola hallgatója egyébként Alek Skralatos is, aki egyike volt annak a három amerikainak, aki augusztusban egy Amszterdamból Párizsba tartó vonaton megakadályozott egy terrortámadást. A francia Becsületrenddel is kitüntetett Skralatos azonban nem volt előadáson Harper-Mercer támadása idején, mert éppen Los Angelesben gyakorolt az ABC televízió Dancing With the Stars című, celebtáncos showműsorára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!