
Fotó: Hannibal Hanschke/EPA/Agerpres
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy a palesztin Gázai övezetben zajló szárazföldi hadműveletben kedden megöltek „mintegy ötven” terroristát, s az izraeli hadsereg átvette az irányítást az övezetet ellenőrző Hamász szervezet Dzsabaliában található támaszpontja felett.
2023. november 01., 08:032023. november 01., 08:03
Szerda reggeli beszámolók szerint az övezetben ismét leállt az internet- és telefonszolgáltatás.
Ugyanakkor számos külföldi politikus bírálta Izraelt, amiért az akció során a dzsabaliai menekülttábort is támadták, ahol a palesztinok állításai szerint civilek is meghaltak.
Daniel Hagari katonai szóvivő elmondta, hogy
Az épület alatt bunkereket építettek ki, melyek a légicsapásban beomlottak, ez a környező épületek összeomlását és sok terrorista halálát okozta – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: meghalt az egyik Hamász-zászlóalj parancsnoka, az október 7-i terrortámadás egyik vezetője, Ibrahim Biari is.
Az izraeli hadsereg szerint a szárazföldi erők gázai bevonulása óta Biari irányította ellenük a harcokat az övezet északi részén. Részt vett Biari a 2004-es asdodi kikötői támadás előkészítésében is, amelyben tizenhárom izraelit gyilkoltak meg. Felelős volt két évtizeden át Izrael elleni rakéták kilövéséért és izraeli katonák elleni több támadásért.
„Az erődítményben az izraeli erők csatákat vívtak a terroristákkal, sokakat megöltek, s a repülőgépekről is további fegyveresekkel végeztek.
Alagútaknákat, fegyvereket és katonai felszereléseket találtak és semmisítettek meg. A harcosok elhelyezkedtek a terepen, és átvették az irányítást” – áll az izraeli hadijelentésben.
Beszámoltak arról is, hogy Dzsabalia menekülttáborban sok palesztin helyben maradt, noha felszólították őket arra, hogy költözzenek át az övezet déli részébe.
– mondta Hagari, aki megismételte a Gázai övezet északi részének lakóihoz intézett felhívását, hogy távozzanak délre.
„Jahja Szinvár (a Hamász gázai vezetője) nem törődik Gáza lakóival, szándékosan építtette ki a terrorista infrastruktúrát sok civil otthona alá”- fogalmazott a szóvivő.
Bejelentették azt is, hogy
„Amikor csatába ment, azt mondta, hogy tudja, hogy ezúttal a hazánkért harcol” – nyilatkozott egyikük édesapja modiini otthonuknál.
„Nem az volt az álma, hogy katona legyen. Filmeket és televíziót akart csinálni. Nagyon szerettük” – tette hozzá.
„Nagy erőket vetünk be mélyen a Gázai övezetben. Csaták folynak, és nagyon jelentősek az eredmények a csatatéren. Sajnos, a háborúnak ára is van, és ez az ár az utolsó napon súlyos volt” – nyilatkozott Joáv Galant védelmi miniszter.
„Eltökélt szándékunk a folytatás és a győzelem. Hiszek bennetek, látom az arcotokat, a harcosok arcát. Bízunk bennetek, mert tudjuk, hogy nektek köszönhetően megnyerhetjük ezt a háborút. Nem lesz könnyű, nem lesz rövid, lesz ára, de nyerni fogunk” – tette hozzá a védelmi miniszter a palmahimi légibázison tett látogatásán.
Eközben
miközben a térségben egyre nagyobb a félelem, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború kiszélesedhet.
Jahja Szarí dandártábornok, a húszi erők szóvivője a húszi tulajdonban lévő Al-Masirah TV-nek elmondta, hogy ballisztikus rakétákat és drónokat indítottak izraeli célpontok ellen, ami szerinte a harmadik hadművelet volt a palesztin nép támogatására.
„Fegyveres erőink nagy mennyiségű ballisztikus és szárnyas rakétát és nagyszámú drónt indítottak az izraeli ellenség különböző célpontjai ellen” – mondta, és egész Izraelre „megszállt területként” utalt.
A húszik egy jemeni síita politikai és katonai szervezet, amely polgárháborút folytat az országban a Szaúd-Arábia által támogatott koalíció ellen. Támogatásukról biztosították a palesztinokat, és tüntetéseket szerveztek Jemenben Izrael gázai offenzívája ellen.
Közben
Iszmáíl Haníje Hamász-vezető és Hoszein Amirabdollahián iráni tárcavezető az október 7-én kezdődött konfliktus kezdete óta már másodjára egyeztetett Dohában.
Amirabdollahián az Irna állami hírügynökség jelentése szerint úgy fogalmazott, hogy a közel-keleti régió fontos döntés küszöbén áll.
Katar 15 éve a Hamász egyik legfontosabb támogatója a térségben, és az országban élő Haníjét és Amirabdollahiánt Tamím bin Hamad Ál Száni emír is fogadta a nap folyamán.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!