Államfővé választotta Sulyok Tamást a magyar Országgyűlés, az ellenzék kivonult

A megválasztott államfő elmondta, bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén; bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve. Megválasztása után elmondott beszédében Sulyok Tamás azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni.

Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt. „Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja” – idézte az MTI Sulyok Tamást. Közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság. „A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra” – hangsúlyozta az új államfő.

korábban írtuk

Sulyok Tamás, a köztársasági elnöki szék várományosa tavaly édesapja halálraítéléséről is beszélt a Krónikának

A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal, ebből közlünk szemelvényeket.

„Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, s mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni” – fogalmazott. Elmondta, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Meggyőződése szerint a jog értékeket hordoz, ezért központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.

Elmondta, olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik. Sulyok Tamás a nemzeti alkotmányos identitást alapvetően alkotmányjogi tartalmúként írta le, amelyhez jogi, kulturális, világnézeti aspektusok is kapcsolódnak. Elmondta, „elődeink abbéli félelmei, hogy Trianon után feloldódunk a többi nép olvasztótégelyében, talán soha nem volt reálisabb, mint napjainkban”.