Kitörő lelkesedéssel reagáltak azok a függetlenségpárti katalán polgármesterek, akiket erre az alkalomra a parlamentbe invitáltak, ahol egy különteremben figyelték a szavazást. Girona városának önkormányzata a döntés hírére azonnal levette homlokzatáról a spanyol zászlót. A voksolás előtt Carme Forcadell házelnök felolvasta a javaslatot, amelyet a kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és Népi Egység (CUP) párt politikusai nyújtottak be, és amelyről nem tartott vitát a parlament.

Ebben az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy „a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”. Tartalma nagyrészt megegyezik azzal a függetlenségi nyilatkozattal, amelyet október 10-én szakadár katalán képviselők már aláírtak a parlamentben, de végrehajtását a katalán elnök felfüggesztette, és párbeszédre szólította fel Madridot.

Nem sokkal a barcelonai parlament döntését követően a spanyol szenátus megszavazta azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A madridi kormány előterjesztését a jelenlévő 262 szenátusi képviselőből 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál.

A szenátus jóváhagyta egyebek mellett, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben.

„Ez nem csak törvényellenes, ez bűncselekmény” – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök hozzátette, a spanyol kormány meghozza a megfelelő intézkedéseket a törvényesség visszaállítása érdekében, és ezért már péntek délután összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról.

Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot. Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá. Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon.

A spanyol kormány szerint a törvényes garanciák nélkül megtartott szavazás eredménye nem lehet politikai döntések alapja, és úgy vélte: a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből, addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország megbonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják.

korábban írtuk

Katalán függetlenség kikiáltása: az EU továbbra is csak a spanyol kormánnyal tárgyal

Semmi nem változik az Európai Unió számára azzal, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló „Katalán Köztársaság” létrehozását, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.