Megkésett belgrádi reakció

Csütörtöki ülése után a belgrádi kormány közleményben tájékoztatott arról, hogy döntést hozott a Montenegrói Köztársaság elismeréséről. A tájékoztató szerint a szerb parlament június 5-i ülése után – amelyen „nyugtázták” Montenegró önállóságát – létrejöttek annak feltételei, hogy a kormány Szerbia nevében elismerje Montenegró függetlenségét, a két ország diplomáciai kapcsolatokat teremtsen egymással, hozzájárulva ezzel a baráti és jószomszédi kapcsolatok megteremtéséhez.
A kormány arról is döntött, hogy a szerbiai lakóhellyel rendelkező montenegrói állampolgárok számára lehetővé teszi a kettős állampolgárság megszerzését. Montenegróban május 21-én tartottak népszavazást, amelyen győzött a függetlenségpárti tábor. Az óvások elbírálása után, június 3-án a podgoricai parlament kikiáltotta Montenegró függetlenségét, két napra rá pedig a szerb parlament határozatot fogadott el arról, hogy Montenegró önállósodása után Szerbia a délszláv államközösség jogutódjává vált.
A montenegrói függetlenségi nyilatkozat elfogadása óta számos európai ország – közöttük Magyarország és Románia, legutóbb csütörtökön Svédország és Dánia –, de ázsiai és tengerentúli országok is elismerték a balkáni ország függetlenségét. Belgrád mostanáig halogatta a hivatalos bejelentést, holott a nemzetközi közösség képviselői megfogalmazták elvárásukat, hogy Szerbiának kéne elsőként elismernie a „testvérország” függetlenségét. A tétovázás miatt kemény bírálatok érték a belgrádi vezetőket, legfőképpen Vojislav Kostunica miniszterelnököt, akitől azt is számon kérték, hogy nem hajlandó gratulálni a függetlenségi tömb népszavazási győzelméhez, miközben ezt már rég megtette az egész világ.
A legnagyobb montenegrói kormánypárt, a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) közvetlenül a szerbiai kormány csütörtöki bejelentése után elégedettségét fejezte ki a belgrádi elismerés miatt. Predrag Sekulic, a párt szóvivője közölte a Tanjug belgrádi hírügynökséggel: a DPS reményei szerint a belgrádi döntés a két közeli ország új, minőségi, baráti és testvéri kapcsolatainak kezdetét fogja jelenteni.

Az ENSZ BT dönthet Koszovó státusáról
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fog döntést hozni Koszovó végleges jogállásáról, ha áthidalhatatlanok lesznek az ellentétek a szerb és az albán fél között – erősítette meg csütörtökön Hu Dzsiang, a státustárgyalások lebonyolításával megbízott finn diplomata, Martti Ahtisaari szóvivője. Dzsiang szerint Martti Ahtisaari július elején tesz jelentést a BT-nek a tárgyalásokról, utána meghívja a szerb és az albán felet, hogy legfelsőbb szinten ismertesse álláspontját az ENSZ irányítása alatt álló dél-szerbiai tartomány jövőbeni jogállásáról. A szerb és albán tárgyalóküldöttség eddig hatszor folytatott megbeszélést Bécsben a tartomány jövőjének megállapítását célzó bécsi tárgyalásokon. A megbeszéléseken egyelőre csak gyakorlati kérdésekről, a hatalmi szervek decentralizációjáról, az önkormányzati reformról, a vallási hagyaték védelméről és más témákról volt szó.