Megkérdezték Bolojant, küld-e Románia békefenntartókat Ukrajnába

Közlése szerint a békefenntartó csapatok vagy a NATO keleti szárnyának országaiban, vagy a frontvonaltól nagy távolságra, ukrán területen fognak majd állomásozni. „Mindenesetre ezek a katonák Románián keresztül haladnak majd át (...). Ebből a szempontból mi tranzitországként veszünk részt a békefenntartó erőkről szóló megbeszéléseken” – magyarázta Bolojan, hozzátéve, hogy Romániának logisztikai szempontból fel kell készülnie a feladata ellátására.

A liberális politikus szerint a pártok akarata volt, hogy Románia ne küldjön katonákat Ukrajnába. Az államfő emlékeztetett arra, hogy Románia álláspontjának kialakítása előtt konzultált a pártokkal, mert a parlament nem hagyható ki egy ilyen horderejű döntésből. „Nem támogatták, hogy katonákat küldjünk Ukrajnába. Egyértelmű volt az álláspontjuk, ezen nincs is mit magyarázni” – emlékeztetett Bolojan. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elnökválasztás közeledtével az ukrajnai háború félelemkeltésre is felhaszálható téma, manipulálni lehet vele a szavazókat. Bolojan ezért visszafogottságra intette az elnökjelölteket és a kampánystábjukat. „Ilyen ügyekkel jobb nem játszani” – jegyezte meg. Az ügyvivő államfő elmondta azt is: a „tettre készek koalícióját” alkotó országok vezetőinek nem volt ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.

Bolojan: románok a tűzszüneti munkacsoportban

Bolojan bejelentette azt is, hogy Románia részt vesz a 30 napos fekete-tengeri tűzszünetet felügyelő munkacsoportban. Az ügyvivő államfő elmondta, hogy a felek megállapodtak Ukrajna további támogatásában és a NATO keleti szárnyának megerősítésében. Bolojan közlése szerint a 30 napos tűzszünet felügyeletére egy munkacsoport alakul, amelyben Románia is részt vesz. Ezt azzal indokolta, hogy a tűzszünet a Románia számára stratégiai jelentőségű Fekete-tengerre vonatkozik. Emlékeztetett, hogy az ország exportjának jelentős része a tengeren zajlik, és számos fejlesztés révén Konstanca a Fekete-tenger legfontosabb kikötője lett.

„Együtt fogunk működni a tűzszüneti megállapodás tiszteletben tartásáért, mert a biztonságos hajózást garantáló fekete-tengeri térség jót tesz a kereskedelemnek és a fejlődésnek ebben a régióban” – magyarázta Bolojan. Beszámolója szerint a múlt heti EU-csúcson lezajlott tárgyalások folytatásaként a párizsi találkozón szó esett az európai védelmi ipar fejlesztéséről és a katonai képességek növeléséről is. Emlékeztetett, hogy ezzel összefüggésben Romániában már megalakult egy munkacsoport a védelmi kérdésekben illetékes intézmények képviselőinek részvételével. Bolojan elmondta, hogy a munkacsoport feladata megvizsgálni az ország védelmi ipari kapacitásait, beleértve a magánvállalatokat is. Közlése szerint a cél az, hogy Románia védelmének fejlesztése ne a fegyverimportra, hanem a hazai iparra támaszkodjon. „Ezzel befektetünk a román gazdaságba, és munkahelyeket is teremtünk” – mondta az ügyvivő államfő.

Az európai vezetők csütörtökön Párizsban gyűltek össze, hogy megerősítsék az Ukrajnának nyújtott támogatást, a „tettre készek” koalícióját, amely a háború sújtotta országot az amerikaiak bizonytalan elkötelezettsége ellenére segíteni akarja az Oroszország elleni küzdelemben. Emmanuel Macron francia államfő szerdán este, az ukrán kollégájával, Volodomir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: Franciaország további 2 milliárd euró katonai segélyt nyújt Ukrajnának.

korábban írtuk

EU-csúcs: Magyarország megvétózta Ukrajna katonai támogatását, Románia nem küld békefenntartókat

Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.