
Utánpótlás. Washington a megszavazott 61 milliár dolláros segélyen túlmenően további katonai támogatást akar nyújtani Kijevnek
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
2024. május 09., 09:322024. május 09., 09:32
Mint arról beszámoltunk, a Egyesült Államok kongresszusa hat hónapos politikai harc és késlekedés után áprilisban fogadta el a régóta várt 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
„Dolgozunk más csomagokon is” – mondta Miller újságíróknak.
– tette hozzá.
Miller megemlítette a nemrégiben elfogadott, 1 milliárd dolláros kiegészítő csomagot, amelyet nem sokkal azután jelentettek be, hogy a külföldi segélyekről szóló törvény hatályba lépett. A támogatás a HIMARS rakétavetőkhöz szükséges lőszereket, 155 mm-es tüzérségi lövedékeket, légvédelmi elfogórakétákat és páncélozott járműveket tartalmaz.
Miller elmondta, hogy
de nem kívánt részleteket közölni arról, hogy a csomagok mit tartalmaznak, vagy hogy mikor jelentik be őket.
„Számítaniuk kell arra, hogy további finanszírozás érkezik, de ma nem fogok menetrendet adni arra vonatkozóan, hogy mikor teszünk ilyen bejelentést” – mondta.
Eközben
„(Időbe telik), amíg ezeket az eszközöket be tudjuk juttatni” – mondta Austin a szenátus védelmi albizottsága előtt.
A Pentagon vezetője elmondta, hogy hetente megbeszéli Rusztem Umerov védelmi miniszterrel „a legkritikusabb szükségleteket” Ukrajna számára.
„Nehéz behozni az elvesztegetett időt. De... Úgy gondolom, hogy e segítség nélkül Ukrajnának nagyon nehéz dolga lenne a túlerővel szemben” – tette hozzá Austin.
„Egy bizonyos ponton Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett az Ukrajna és fegyveres erői által végrehajtott műveletek miatt. Jelentős veszteségeket okoztak az orosz erőknek, megsemmisítették a felszerelésük nagy részét” – tette hozzá Austin.
Eközben
Rob Bauer altábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy a katonai szövetség tagjai továbbra is küldjenek segítséget.
„És minél tovább tart a háború, ez annál nehezebbé válik” – mondta a holland VRT News-nak, hozzátéve: sok ország már két éve szállít fegyvereket és lőszert a saját készleteiből, de ezek sem végtelenek.
Az orosz erők februárban elfoglalták Avgyijivkát, és most a Donyecki területen lévő Csasziv Jarra helyezték át a hangsúlyt, egy magasan fekvő városra, amely potenciálisan megnyitja az utat az régióba való további előrenyomulás előtt.
– mondta.
Bauer azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak növelniük kell védelmi termelésüket.
„Valószínűleg legalább egy évbe fog telni, hogy valóban megnövekedjen a termelés nyugaton. Ezt az időszakot át kell majd hidalnunk, hogy Ukrajna felkészülhessen a következő ellentámadásra. De ez nem lesz könnyű. Ukrajna megszállt részén 450 ezer orosz állomásozik - figyelmeztetett”
Januárban Bauer azt mondta, hogy
Bauer szerint egy ilyen konfliktus a civilek és az ipari bázis nagymértékű mozgósítását igényelné a szövetség egész területén.
Mindeközben Volodimir Kudrickiji, az Ukrenerho vezetője arról beszélt:
Az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva Kudrickij elmondta, hogy a csapás által okozott kár „elég nagymértékű”.
„Annyira jelentős, hogy még az Európából származó energiaimport sem elegendő az energiarendszer hiányának teljes kompenzálására” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, az orosz erők szerdára virradóra nagyszabású támadást indítottak ukrán városok ellen.
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lemberg, Ivano-Frankivszk és Vinnyica megyékben támadták az energetikai infrastruktúrát.
A vállalat nem pontosította az erőművek helyét, de közölte, hogy a berendezések súlyosan megsérültek.
Korábban a nap folyamán az Ukrenerho közölte, hogy 18 és 23 óra között korlátozza az ipari és kereskedelmi felhasználók energiaellátását.
„A kolrátozások oka az áramhiány, amelyet az energetikai létesítmények elleni masszív orosz rakéta- és dróntámadás okozott” – áll az állami tulajdonú energiaszolgáltató közleményében.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
szóljon hozzá!