Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Még több fegyvert kér az orosz inváziós erők ellen harcoló Ukrajna vezetése a Nyugattól, Volodimir Zelenszkij elnök és a nemzetbiztonsági tanács titkára is a fegyverszállítás ütemének fokozását szorgalmazta.
2023. január 17., 12:262023. január 17., 12:26
Zelenszkij hétfő esti videóbeszédében arról beszélt: mivel Oroszország azon igyekszik, hogy ismét átvehesse a kezdeményezést a háborúban, a fronton kialakult helyzet pedig újabb, fegyverszállítással kapcsolatos döntéseket tesz szükségessé, fontos, hogy a nemzetközi koalíció összehangolja az erőfeszítéseit az Ukrajna és a szabadság megvédését célzó döntések meghozatalát illetően.
A nyugati országok már a háború kezdete óta ellátták Ukrajnát többek között tüzérségi eszközökkel, Zelenszkij és a kormány tagjai azonban most azt mondják: sürgősen harckocsikra lenne szükségük.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára szintén hétfőn este arról beszélt: szükséges a fegyverszállítások felgyorsítása,
„Minden nap készülnünk kell az ilyen fejleményekre. És készülünk… Az első és utolsó kérdés mindig a fegyverekre vonatkozik, a segítségre, amely lehetővé teszi, hogy legyőzzük az agresszort, amely lerohanta országunkat” – mondta Danyilov.
Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) hétfői jelentésében szintén arról írt, hogy az oroszok a következő hat hónapban megpróbálják átvenni az irányítást, és „döntő stratégiai lépésre” készülnek. Az elemzők szerint a kudarcok ellenére Vlagyimir Putyin elnök nem tett le céljairól, ezért Luhanszkban indulhat jelentős orosz offenzíva.
Közben a brit külügyminiszter az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére a kedden kezdődő washingtoni és torontói tárgyalásain.
A londoni külügyminisztérium keddi, MTI által idézett tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel.
A brit külügyi tárca beszámolója szerint James Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban.
A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.
A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából.
A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.
A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.
Sir Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy
Sanders belső leirata szerint - amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert - Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.
A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!