2011. január 26., 09:512011. január 26., 09:51
Mint Jonathan Todd szóvivő kifejtette, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak. Kroes péntek este a bizottság nevében levelet intézett a budapesti kormányhoz, határozott aggodalmának adva hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban. Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér – mondta a bizottsági szóvivő. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható – ahogyan az EU tagállamaiban szokás –, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra és videoblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta. Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is. A magyar kormány a válaszával együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg – mondta Kovács Zoltán. Hétfőn kora este azonban Neelie Kroes angol nyelvű levele felkerült a Szól a rádió elnevezésű nyílt Facebook-csoport oldalára.
| Német filozófusok aggódnak amiatt, ahogyan Magyarországon a hatalom nem kedvelt kritikusaival bánnak; mindezt a „botrányok botrányának” nevezte Julian Nida-Rümelin, a Német Filozófiai Társaság elnöke, volt kulturális szövetségi államminiszter és Jürgen Habermas tiszteletbeli tag. Hétfői, a magyarországi balliberális oldal retorikáját idéző levelükben felhívással fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a magyarországi médiatörvényt ne csak az aktuálissá vált jogi vizsgálatnak vessék alá, hanem egyidejűleg tárják fel a magyar kormány egyéb intézkedéseit. „Aggódunk magyar kollégáink politikai és szakmai sorsáért. A konfliktus középpontjában Heller Ágnes, Vajda Mihály és Radnóti Sándor áll, akik Orbán miniszterelnököt a médiatörvény bevezetése miatt nyíltan kritizálták. Hellert és Vajdát már a kommunista uralom alatt is disszidensként üldözték. A mostani nacionalista kormány alatt, amely a kétharmados parlamenti többségét az alkotmánnyal való visszaélésre használja, újra politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A kormányhoz hű sajtó uszít ellenük, valamint a körülöttük csoportosuló »liberális filozófusok köre« ellen, miközben a »liberális« kifejezés ismét a hazátlan-kozmopolita beállítottságú zsidó értelmiségi jelentését hordozza” – írták. A levél rámutat, hogy a hatalom által indított „támadás” öt projektvezető ellen irányul, akiknél állítólag szabálytalanságok merültek fel az EU által nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
Látogatottsági adatok