Martonyi János: kedvezőtlen fejlemények történtek Romániában

A tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén a Külügyminisztérium tevékenységét értékelve azt mondta, a külpolitika alakításában az érdekek mellett az értékeknek is nagy figyelmet szentelnek, különösen az emberi jogok védelmének. A magyar álláspont értelmében ebben a tekintetben az egyéni jogok mellett a közösségiek is fontosak – mutatott rá.

A magyar külpolitikát meghatározó, külső tényezők között említette az átalakuló világot, ahol egy versengésre, rivalizálásra épülő sokszínű, többpólusú rendszer jött létre, a globális gazdasági válságot, amelynek középpontja Európába helyeződött, és a Magyarországnak a legnagyobb bizonytalanságot okozó euróválságot. A külpolitikát befolyásolja Magyarország átalakulása is, az alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadása – fűzte hozzá. Úgy vélte, a jelenlegi magyar külpolitikában nagyobb hangsúlyt kap a Közép-Európa-politika, amelyben jelentős eredményeket és több nemzetpolitikai célt – például az állampolgársági törvény módosítását és alkalmazását – sikerült elérni. Megjegyezte: az állampolgársági törvény alkalmazása „rendkívüli érzelmi hatást váltott ki a világ magyarságában”.  Kifejtette, a konzuli szolgálat jól felkészült a jogszabály alkalmazására. A magyar állampolgárok számának növekedésével a konzuli ügyek száma is a többszörösére nőhet, így nem „egy ad hoc feladatról” van szó – emlékeztetett. Mint mondta, a kormány 2010-es megalakulása óta több európai országban volt kormányváltás, három szomszédos országban – Szlovákiában, Romániában és Szerbiában – „új helyzet állt elő”. A magyar–román kapcsolatokról úgy vélekedett, kedvezőtlen fejlemények történtek Romániában az elmúlt időben, például a választások előtt nem sokkal új választási rendszert hoztak létre. Remélhetőleg lesznek kedvező fordulatok is, és párbeszéddel kezelhetik a helyzetet.

Alapvetően jó kapcsolatok kialakítására törekednek a szomszédokkal az érdekek határozott érvényesítése mellett – hangsúlyozta. Elmondta, a szlovákiai Fico-kormány az együttműködésre akarja helyezni a hangsúlyt. Kifejtette, többször kérték Ukrajnát, hogy legyen egy magyar többségű választókörzet, ami nem valósult meg, és ez „nem segíti” a magyar–ukrán kapcsolatok alakulását.