
A bíróság 2025 elején hozza meg az ítéletét, és amennyiben követi az ügyészség javaslatát, akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit
Fotó: Facebook/Marine Le Pen
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2004 és 2016 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt.
2024. november 14., 11:182024. november 14., 11:18
A bíróság 2025 elején hozza meg az ítéletét, és amennyiben követi az ügyészség javaslatát, akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik” – hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is indítványozta, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor alkalmazzák, még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbez arra hivatkozva, hogy politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.
Egy ilyen ítélet „eltiltaná a vádlottakat attól, hogy a jövőben elindulhassanak helyi vagy országos választásokon” – emlékeztetett az ügyész Marine Le Pen előtt, aki a 24 másik vádlott, az RN vezetői, korábbi parlamenti képviselői és parlamenti asszisztensei társaságában az első sorban foglalt helyet.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
– mondta Le Pen francia újságíróknak, amikor elhagyta a tárgyalótermet. Az ügyészség 300 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte.

A Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés (RN) is csatlakozik a Patrióták Európáért jobboldali frakcióhoz – jelentette be Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő.
Az ügyészek szerdai vádbeszédükben úgy vélték, hogy az RN az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza.
A két ügyész részletesen bemutatta annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az RN elődpártjánál, a Nemzeti Frontnál, amelynek lényege az volt, hogy „fiktív” módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.
Akkoriban „a párt nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Mindent, ami hozzájárulhatott a terhek enyhítéséhez, szisztematikusan felhasználtak, akár törvényes volt, akár nem” – mondta Louise Neyton ügyész, miközben
Az Európai Parlament csak „számviteli ellenőrzéseket” végez, egyébként megbízik az EP-képviselőkben a havi 21 ezer eurós juttatásuk felhasználását illetően. „Azaz nagy a kísértés, s ezek az összegek lehetőségnek tűntek, és úgy is használták őket” – hangsúlyozta az ügyész.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében egy olyan rendszert vezettek be, amelyen keresztül a párt működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit. Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá –, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.
A párt ettől kezdve egy olyan alkalmazottat is felvett, aki az európai szerződések kezelésével foglalkozott, és aki kizárólag az elnöknek, a „megbízónak” jelentett.
Az ügyészek – „a védelem által bemutatott alternatív fikcióval szemben” – vádlottról vádlottra és szerződésről szerződésre elemezték a 12 parlamenti asszisztens által végzett munka „jellegét”, és viszonyukat az európai parlamenti képviselőikkel, akik közül kilencet vádolnak közpénzek hűtlen kezelésével.
A szeptember 30-án kezdődött perben az egykori Nemzeti Front kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben. A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kellett megjelennie a bíróságon.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.

Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök győzött a francia elnökválasztási első fordulójában vasárnap, az exit poll-eredmények szerint nagyobb különbséggel a szuverenista jobboldali Marine Le Pen előtt, mint amire előzetesen számítani lehetett.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!