Támogatás. Észak-Korea katonákkal is támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját
Fotó: Videófelvétel
Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ pénteken közzétett egy videót, amelyen állítólag észak-koreai katonák láthatóak egy orosz katonai táborban, akik arra készülnek, hogy csatlakozzanak Moszkva Ukrajna elleni háborús erőfeszítéseihez.
2024. október 19., 15:342024. október 19., 15:34
Az értesülések szerint Moszkva azt tervezi, hogy a következő hónapokban Phenjan is részt vesz az Ukrajna elleni teljes körű háborúban, és Volodimir Zelenszkij elnök szerint mintegy 10 000 észak-koreai katona készül csatlakozni az orosz hadsereghez.
Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kijlo Budanov elmondta, hogy
ahol Ukrajna augusztusban határon átnyúló hadműveletet indított, és még mindig jelentős területeket tart birtokában. Közölte, hogy közel 11 000 észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, és november 1-jéig „harcra készek” lesznek.
Az ukrán kulturális és tájékoztatási minisztérium alárendeltségében működő központ által közzétett videót állítólag az oroszországi Távol-Keleten, az Észak-Korea közelében lévő Szergejevszkij katonai táborban forgatták. A felvételen katonai egyenruhás férfiak láthatók, amint sorban állnak a felszerelésért.
A központ nem részletezte, hogyan jutott hozzá a videóhoz, de megjegyezte, hogy az „legfeljebb 72 órája készült”.
– mondta korábban Andrij Szibiha kukrán ülügyminiszter.
Sürgette a partnereket, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, oldják fel a nyugatról szállított nagy hatótávolságú fegyverekkel az Oroszországon belüli célpontok elleni csapások tilalmát, és lőjenek le orosz drónokat és rakétákat Ukrajna felett.
Pat Ryder, a Pentagon szóvivője október 17-én azt mondta, hogy „nem tudja megerősíteni, hogy vannak-e észak-koreai erők, amelyek Oroszországba mentek”, de hozzátette, hogy az Egyesült Államok „továbbra is figyelemmel kíséri” a helyzetet.
Hozzátette:
„És így ez csak azt mutatja, hogy milyen kétségbeesett helyzetben vannak, amikor további erőket kell mozgósítaniuk a hadseregük számára” – tette hozzá Ryder.
Tagadja Ukrajna, hogy atomfegyvert akar
Ukrajna nem gondolkodik atomfegyver fejlesztésén, és a legutóbbi jelentésekben a kérdés kapcsán inkorrekt módon értelmezték Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését – közölte pénteken az ukrán elnöki hivatal vezetője.
„Nem gondoltunk atomfegyverekre, ezt elutasítjuk” – szögezte le Andrij Jermak egy agytröszt brüsszeli tanácskozásán.
A jelentések azután láttak napvilágot, hogy Zelenszkij csütörtökön beszámolt Donald Trump republikánus elnökjelölttel szeptemberben New Yorkban tartott találkozójáról, amelyen felvetette Ukrajna NATO-csatlakozásának az ügyét.
Zelenszkij elmondta, hogy beszélt Trumppal Ukrajnának a Budapesti Memorandummal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatáról. Az 1994. évi megállapodásban Ukrajna biztonsági garanciákat kapott Nagy-Britanniától, Oroszországtól és az Egyesült Államoktól, cserébe azért, ha lemond a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről.
„Azt mondtam neki: a kivezető út most vagy az, hogy Ukrajnának atomfegyverei lesznek, ami védelmet jelentene a számunkra, vagy pedig valamilyen szövetségbe kell lépnünk” – mondta az ukrán elnök újságíróknak Brüsszelben az európai uniós csúcstalálkozón.
Zelenszkij azonban hozzátette: „Nem az atomfegyvereket választjuk, hanem a NATO-t”.
Az ukrán elnök azt is kijelentette: esetleges fegyverexporttal kapcsolatos javaslatok kidolgozására kérte a védelmi minisztériumot.
Zelenszkij az ukrán televízióban közölte, hogy az export csak Ukrajna nyugati szövetségesei számára lenne lehetséges, az úgynevezett Ramstein csoport keretében, amely a Kijevnek nyújtott katonai támogatást hangolja össze.
„Kértem a védelmi minisztert, fontolja meg, melyek lehetnek a lehetséges modellek” – mondta az államfő. „Azoknak, akik nem segítenek nekünk fegyverekkel, véleményem szerint nincs jogunk exportálni” – tette hozzá.
Ukrajna a 2022. februári invázió óta átalakította a hadiiparát, felgyorsítva mindenekelőtt a drónok gyártását, de más fegyverekét is.
Tisztségviselők szerint Ukrajna 2023-ban megháromszorozta a hazai fegyverek előállítását, majd az idei év első nyolc hónapján megkétszerezte a termelést.
Újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre
Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna Oroszországgal, aminek eredményeként 95 ukrán katona térhetett haza – hozta nyilvánosságra szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az államfő kiemelte, hogy olyan hadifoglyok szabadultak ki, akik Mariupolt és a városban lévő Azovsztal üzemet, valamint Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Kijev, Csernyihiv és Herszon megyéket védték.
„Minden alkalommal, amikor Ukrajna kimenti saját embereit orosz fogságból, közelebb hozzuk a napot, amikor visszaadják a szabadságot mindenkinek, aki orosz fogságban van” – hangsúlyozta Zelenszkij.
A fogolycserével foglalkozó koordinációs központ hozzátette: a mostani fogolycsere alkalmával 48 olyan ukrán állampolgár is hazatérhetett, akiket orosz bíróságok hosszú börtönbüntetésre ítéltek, közülük húszan életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy szombatra virradó éjjel az orosz erők légibombákkal és drónokkal mértek csapást Sosztka település térségére, a támadásban hét civil sérült meg. A katasztrófavédelem később arról adott hírt, hogy öt tűzoltó is sérülést szenvedett Sosztkában a támadás következtében.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról tájékoztatott, hogy egy lelőtt orosz drón darabja bezuhant az erkélyen keresztül egy lakásba, és megsebesített egy nőt.
Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők éjjel a régió energetikai létesítményeit támadták. Személyi sérülésről nem számolt be.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala szombaton jelentette be, hogy előző nap kilenc helyi lakos sérült meg orosz támadásokban.
Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Odessza városára, ahol egy háromszintes lakóépületben és több mint tíz családi házban okoztak károkat, de senki sem sérült meg.
Az ukrán légierő közlése szerint a múlt éjszaka és szombat délelőtt az orosz erők 98 drónnal és hat H-59-es, illetve H-69-es rakétával támadták Ukrajnát, a légvédelem délig 42 drónt és négy rakétát lőtt le.
Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 677 ezret, előző nap az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 15 tüzérségi fegyvert és 78 drónt semmisítettek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!